Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

XXIV Tarlalommufaló. Laj> 72. Az alperes gyáros kártérítési kötelezettségét megállapítja alkalmazottjai­nak az a vétkes gondatlansága, hogy a felperest az izzó parazsat tar­talmazó k-i/.áa tisztítására utasították, noha ez az ujrcndszerü kazán belső szerkezetét nem ismerhette és noha a gyárosnak illetőleg alkal­mazottainak kötelességében állott arról gondoskodni, hogy a kazán­tisztitó munkást e veszélyes üzemű munkában baleset ne érhesse 115 89. A kazáneső-repedésből előállott balesetért a vasul feltétlenül felelős mert ilt erőhatalomról szó sem lehet - 149 103. A munkás az őt ért baleset alapján csak annak a tényleges kárnak megtérítését követelheti, amely a haleset, által előidézelt csökkent kere­setképességnek tényleg beállolt következménye, nem pedig azt a kárt, amely a jövőben esetleg bekövetkezhető csekélyebb keresetképesség folytán előállhat _ 170 123. A munkaadó nem tartozik kártérítéssel a munkásnak, aki szolgálata teljesítése közben sérvet kapott, ha az nem az üzem különös veszélyé­nek vagy a munkaadó gondatlanságának vagy mulasztásának követ­kezménye, és ha a munkástól erejét meghaladó munkát nem követeli 213 137. Épület tetőzetén végzett bádogos munka a veszélyes üzemekhez tar­tozik ; ezért a munkának vállalkozója felelős a munkást ezen munka teljesítése közben éri minden balesetért, hacsak azt nem bizonyltja, hogy a munkásnak saját vigyázatlansága idézte elő a balesetei. A tanait bádogos segéd által használatba vett létra elhelyezése vagy megerősítési nem olyan különös szakértelmet igénylő ténykedés, amely a vállalkozó vag\ munkavezető rés/erői minden egyes esetben külön ellenőrizendő volna 235 448. A szakértők megállapították, hogy a halálos hashártyalobol előidézeti bélátfuródást bélelzáródás okozla, amely bélelzáródás megfelelő alkalmi ok közbejátszásával bekövetkezhetett és megállapították azt is, hogy a bélátfuródást s illetve az ennek okául szolgáló bélelzáródást nem szükségképpen a podgyászemelés s az ezzel járó megerőltetés okozta, de ez alkalmi okul igenis szolgálhatott. Minthogy a perben nem merüli fel adat arra, hogy más alkalmi ok idézte elő e jelenségeket, ennél­fogva csak a podgyászemelés tekinthető annak. Tekintettel arra, hogy a megállapított testi sérülés külső lizikai erő behatása — podgyász­emelés — következtében állott be : ez a fizikai behatás, mely az egész­ségre kárt okozó eredményt előidézte, a baleset fogalmát megállapítja 251 159. Ha a veszélyes üzemben megsérült munkáslcány nemcsak teljesen munka­képtelenné lett, hanem még arra sem képes, hogy elsőrendű életszük­ségleteinek eleget tegyen és sérülése következtében nemcsak eltartásra, hanem egész életében ápolásra szorul és elvesztette azon reménységei is, hogy eltartását idővel férjhez menetele állal biztosíthassa: minthogy a munkaadó teljes kártériléssel tartozik, a kártérítés mérvének meg­állapításánál nem a sérült heti keresménye irányadó, hanem oly összeg állapítandó meg, amelylyel élelfentartása oly módon biztosíttassák, anieh társadalmi állásának és összes életkörülményeinek megfelel. Egymagában az a körülmény, hogy a'peres mini gyáros, foglalkozásánál fogva vesz­teségek eshetőségének van kitéve, a terhére megállapított havonként teljesítendő kötelezettségnek előzeles biztosítása nem szolgálhat alapul 27(1 207. Az 1874: XVIII. tcz.-nek a joghasonszerüség alapján bányalégrobbanás alkalmával bekövetkezett balesetnél is irányadónak vehető 2. §-a sze­rint kártérítéshez csak maga a sérült, annak halála esetéhen pedig csak azok tarthatván igényi, akiknek eltartására a baleset folytán elhali egyén törvénynél vagy törvényes gyakorlatnál fogva kötelezve volt: a bányatulajdonos nem tartozik kártériléssel azon vagyoni előnyökre nézve, melyekhez a kártérítést kérő a baleset folyián életét vesztett liának kötelezettség nélküli önkéntes adománya utján jutott _ 3.'iS

Next

/
Thumbnails
Contents