Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

Tartalommá lató. hogy a tűzkárból kifolyólag a biztosító ellen semmiféle további követelése nincs, ezt a kijelentését azon okból, mert a kárösszegre a tűzkár által előállott szorult anyagi viszonyúra tekintettel égető szüksége volt, nem támadhatja meg. mivel akaralelhatározásának szabadsága nem lévén kizárva, a szorult anyagi helyzet az elismerési hatálytalanná nem teszi 205 m. §. 86. A biztosító és a biztosított a kereskedelmi törvény 481. §-ában engedett joguknál fogva megállapodhatnak ugyan abban, hogy a kárt miképpen állapítsák meg, de ha a szakbizottsági eljárás kötelező volta a társaság irányában ki nem terjesztetvén, a csak a biztosított fél irányában meghatározott annak az egyoldalú kikötésnek, hogy amennyiben a fél a kiküldölt kárbecslő eljárásának eredményében meg nem nyugszik, minden egyéb bizonyítási mód kizárásával csupán a szerződésben körülirt szakbizottsági eljárásnak van helye, joghatály egyáltalán nem tulajdonitható .„ _ .... ~ .... _ j. .... 141 124.A kereskedelmi törvény 481. §-ában foglalt az a rendelkezés, hogy a biztosítónak jogában áll a történt kárt egyéb megállapodás hiányában szakértői szemle utján megállapítani, ha pedig a biztosító e jogát a kárfeljelentés vételétől számítandó 15 nap alatt nem gyakorolja, a biztosítottnak áll jogában a kár! a biztosító költségén megállapittatni, nem értelmezhető akképpen, hogy kárbiztositásoknál — szakbecíles iránti vagy más hasonló megállapodás hiányában, vagy a szakbecslés hatálytalansága esetén — tehát olyan esetben, amidőn a kár megállapítása a per során eszközlendő, a kár megtörténtének és mennyiségének kizárólagos törvényes bizonyítási eszköze a birói szemle volna. A jelzett törvényszakasz csak azt a sorrendet állapítja meg, amelyben a szerződő felek az előleges birói szemle kérésére jogosultak, anélkül, hogy per esetén a perbíróságot a perjog szabályai szerint megengedett bizonyítási eszközök alkalmazásában bármely irányban korlátozná 214 210. Ha a biztosító a biztosítási feltételekben a kárbecslésre és a szakbizottsági eljárásra nézve megállapított módozatokhoz nem alkalmazkodik, ezek a biztosítottat sem kötelezik, hanem feléled az utóbbinak az a joga. hogy kara megállapítására bármily törvényes eljárási igénybe vegyen .. 'MQ 482. % 109. Kiskorú tőkepénzének felvételéhez gyámhatósági jóváhagyás lévén szükséges, enélkül a gyám vagy ennek meghatalmazottja a pénz felvételeié jogosítva nincs. A biztosító társulat tehát nem esik késedelembe, ha a kiskorú kedvezményezettet illető biztosítási összeget közvetlenül a gyámnak vagy meghatalmazottjának ki nem (izeti. . A biztosítási szerződésben kiköltetvén, hogy a biztosító társaság a biztosítási összeget, csak irodájában tartozik megfizetni, a társaság nem esik késedelem!)*mindaddig, amig a biztosítási összeg felvételére jogosított személy a felvétel végett az ő irodájában nem jelentkezett. Nem tagadhatja meg a lizelést a biztosító társulat amiatt, hogy a nyugta előzetesen ki nem állíttatott és be nem küldetett; e körülmény csak arra szolgálhat alapid. hogy a biztosítási összeget birói letétbe helyezze 182 485. §. 2. pont. HO. Ha a biztosított tárgyban esett kár részben a biztositolt esemény, villámcsapás, részben a nem biztosított szélvihar eredménye, a kárt