Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

192 Hiteljogi Döntvénytár. hez képest a régi czég telephelyén keletkező minden uj czég szövegében, határozott, világos, a futólag megfigyelő előtt is nyomban felismerhető különbséget kell megkövetelnie, főképen akkor, ha az uj czég a hasonló szövegű régi czéggel azonos üzletággal foglalkozik. A fenforgó esetben S. Gy. és S. P. alperesek, akik Miskolczon, tehát ugyanott, ahol felperes már évek óta bejegyzett czéggel és fiókteleppel bir, ugyanarra az üzletágra, t. i. varrógépek elárusitására társultak, közös czégükbe nem mind a két társasági tagnak avagy a társaság képviseletére eredetileg egyedül jogosított S. Gy.-nak, hanem egyedül a társaság képviseletéből az üzletalapiláskor teljesen kizárt S. G.-nak a vezetéknevét vették fel a társasági viszonyra utaló toldással «Singer és társai, c<Singer & Comp,» vagyis éppen azt a nevet, amely a felperes czégének szövegében szintén minden más személynév hozzácsatolása nélkül és ugyancsak a társasviszonyra utaló hasonló toldással («Singer Co. varrógép részvénytársaság))) benfoglaltatik. A czég szövegének ilyetén megválasztásából, figyelemmel arra, hogy az uj czég nem tiltható el attól, mikép a gyakorlatban a bejegyzett czégszöveg mellé az üzletág megjelölésére, tehát a varrógépekkel való kereskedésre utaló jelzést csatoljon és azt a bemutatott fényképfelvétel szerint (((varrógépek gyári raktára))) meg is teszi, kétségtelen, hogy az alperesek által választott czégszöveg eredeti alakjában — különös tekintettel a német czégszövegre — felette alkalmas volt arra, hogy a vevőközönséget a két czég tekintetében megtévessze. A czégbitorlás tehát, a perindításkor fenforgott és csak a per folyama alatt szűnt meg azáltal, hogy az alperesek a czégbirósághoz 1904. évi junius hó 14-én 6257. sz. a. beadott kérvényükkel a német czégszöveget (((Singer &. Comp.))) töröltették. Amennyiben éppen a német czégszöveg volt az, amely a két czég összetévesztésére alkalmat adott és a czégbitorlást megállapíthatóvá tette: annálfogva az alperesek azzal, hogy ennek a czégszövegnek a használatával felhagytak, sőt azt a czégjegyzékből önként töröltették, a czégbitorlástól a per folyama alatt elállottaknak tekintendők. A most már egyedül álló magyar czégszövegnek czégbitorlás okából leendő törlésére irányzott, illetve fentartott kereseti kérelmet a tábla teljesíthetőnek nem találta, mert, az alperes czég magyar szövege és a felperes czége között fenforgó eltérés a kereskedelmi törvény 17. §-ának megfelel és a tanubizonyitás eredménye szerint is alkalmas arra, hogy a két czég egymástól megkülönböztethető legyen. (3181/1905.) A kir. öuria: A másodbiróság ítéletét indokolása alapján helybenhagyja.