Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

186 Hiteljogi Döntvénytár. 4226 K) felének vagyis 2113 K tőkének fizetésére kötelezte, a szélvihar hatásának tulajdonított fél kárösszeg iránti igényével pedig felperest elutasitandónak találta. (17882/905. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletének azt a részét, amely szerint alperest felperes részére 2113 K tőkének, ez után az 1900. évi október hó 10-től számított 5% kamatnak és 293 K 60 fillér felebbezési költségnek fizetésére kötelezte és felperest keresetének 2527 K tőkét meghaladó részével, valamint az 1900. évi október hó 10. napját megelőző kamat követelésével elutasította és a kir. tábla 3254/904. számú végzésében megállapított felebbezési költséget kölcsönösen megszüntette, helybenhagyja, egyéb részét azonban megváltoztatja és alperest végrehajtás terhével arra kötelezi, hogy felperesnek az elsőbiróság által megítélt összegen felül további 414 K tőkét, ezután az 1900. évi október hó 10. napjától járó 5% kamatot, 600 K 50 fillér előleges bizonyítási és 500 K részleges perköltséget 15 nap alatt megfizessen s a perköltségnek csak ezt felülhaladó részét szünteti me£ kölcsönösen peres felek között, indokok : A kir. Curia 564/904. sz. Ítéletében bizonyítottnak fogadta el azt a tényt, hogy felperesnek biztosított épületei közvetlenül a villámcsapás után részben nyomban összeomlottak. Minthogy tehát a felperesnek a keresetben megjelölt összes épületei nyomban a villámcsapás után és egyidőben omlottak össze: nyilvánvaló, hogy az összes épületek összeomlását ugyanazon természeti erő idézte elő és igy azt, amint azt az elsőbiróság ítéletében a vonatkozóan felhozott indokok alapján a felperesnek a helyszínrajzon Al\ el jelölt, félszerére nézve helyesen megállapította, az emiitelt helyszíni rajzon B) 1—3. szám alatt jelölt kocsiszínre és félszerre nézve is azt kell megállapítani, hogy ezen épületek rombadőlését is a villámnak és szélviharnak pusztító ereje együttesen idézte elő, annyival is inkább, mert a villámcsapásnak ilyen irányú pusztító ereje a köztapaszlalat szerint nem magában a villámcsapásnak mechanikai erejében, hanem a villámcsapással együtt járó nagymérvű légnyomásban és rázkódfatásban rejlik és igy az a körülmény, hogy a villám nem az utóbbi nevezett épületekbe ütött be, a fenforgó kérdés elbírálásánál döntő sulylyal nem bir; és mert arra nézve, hogy a fenforgó esetben a villámcsapással járó légnyomás és rázkódtatás olymérvü volt, hogy ez a villámcsapás helyétől 67-20 méternyi távolságban levő s különben is gyengébb szerkezettel biró és kevésbé ellenálló képességű anyagból épített kis félszer és kocsiszín rombadőléséi a szélvihar erejével egyesülten előidézni képes volt, bizonyítékot szolgállat 13. .1. és J. X. tanuknak áz egybehangzó vallomása, hogy bár ők a vil-