Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

168 Hiteljogi Döntvénytár. kalauzi s egyéb annak megfelelő vasúti szolgálatra s mindazon foglalkozásokra alkalmatlanná vált, melyeknél a lábak épsége és teljes munkabírása szükséges; ellenben hogy műláb vagy botláb segélyével képes oly foglalkozásokra, melyek ülve vagy kevés járás mellett elvégezhetők, és hogy ekként csak félrokkantnak tekinthető, de nem mondható teljesen rokkantnak vagyis bármi egyéb reá nézve alkalmas keresetre is képtelennek. Minthogy pedig a felek közti szerződéses viszonyt szabályozó alapszabályok félrokkantság esetére felperes részére csupán 960 K-t állapítanak meg; minthogy felperes az alapszabályok alapján csak annyit követelhet, amennyi ezen alapszabályok értelmében jár neki, s ezt csak azon esetben követelheti, amely esetre ezt az alapszabályzat megállapította ; minthogy a félrokkantságot az alapszabályban akként állapították meg, hogy ezáltal a sérült csak a vasúti szolgálatra vált alkalmatlanná, de bármi más rá nézve alkalmas keresetre nem vált képtelenné, ennélfogva felperesnek csupán a félrokkantság esetére kikötött 960 K-hoz van igénye ; minthogy pedig felperes ezt az összeget a per folyama alatt felvette, ezenfelüli keresetével felperest elutasítani kellett. (1905 november 17. 60,334/905.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. indokok: Az alapszabályoknak az az intézkedése, hogy a sérült fél keresetképtelenségének foka a biztosító által állapítandó meg, nem jelenti azt, hogy az a döntés a keresetképtelenség nagyobb fokának bizonyítását és birói megállapítását kizárná. De ha az alapszabályok érintett rendelkezésének az alperes által vitatott értelmezés volna is adható, az figyelembe azért nem jöhetne, mert az idézett rendelkezés sem alakszerűségénél, sem tartalmánál fogva választott bíróság kikötésének vagy megállapításának nem tekinthető, s igy ez a rendelkezés sem zárná ki azt, hogy a keresetképesség fokának kérdése a polgári bíróság által döntessék el. Az elsőbiróság ítéletét ezen és saját indokaiból és még azért kellett helybenhagyni, mert a szakértők véleménye szerint felperes teljesen keresetképtelennek nem tekinthető, s nincs ok arra, hogy a szakértők véleménye az igazságügyi orvosi tanács által felülbiráltassék. (1906 márczius 7. 333/906. V.) A kir. Curia: A kir. tábla Ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert az alperes alapszabályok 4. §-ában foglalt az a kikötés, hogy a baleset által előidézett rokkantság fokát a társulati baleset ellen biztosító alap igazgató választmánya állapítja meg, nem egyéb mint az igényjogosultnak a törvényesen megengedett bizonyítékokról való előleges lemondása, ily kikötés