Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

162 Hiteljogi Döntvénytár. társaság alakulása esetében a kormány határozza meg a névleges építési tőkét, a kibocsátható elsőbbségi és törzsrészvények számát, az elsőbbségi részvények kibocsátási árfolyamát s a pénzbeszerzés módozatait s igy a kormány határozza meg, hogy mennyi tőke használható fel a vasút kiépítéséhez s hogy e tőkének mely része szerezhető be elsőbbségi és mely része törzsrészvények kibocsátásával. Ebből következik, hogy amikor a hozzájárulás iránt vállalt kötelezettségek összege nagyobb, mint amennyi a vasút kiépítéséhez a kormány megállapítása szerint szükséges, akkor az alakuló részvénytársaság a hozzájárulások egy részét a megalakuláskor figyelmen kivül kénytelen hagyni és a törzsrészvények ellenében vállalt hozzájárulásokat csak oly összeg erejéig veheti igénybe, amely összeg erejéig a kormány megállapítása értelmében törzsrészvényeket bocsáthat ki. Minthogy a felperes részvénytársaság alakulásakor az egész törzsrészvénytőke az alperes által vállalt hozzájárulási kötelezettség tekintetbe vétele nélkül fedezve volt, ennélfogva a h. é. vasút kiépítésére vállalt hozzájárulások összege nagyobb volt a vasút kiépítésére szükséges összegnél s annál az összegnél, melyet a részvénytársaságnak a törvény és kormányhatósági határozat szerint igénybevenni és törzsrészvények utján beszereznie szabad volt. Minthogy pedig felperes részvénytársaság a megalakuláskor a hatóságokat és magánosokat tekintette törzsrészvényeseknek s a törzsrészvényeket ezeknek biztosította, a közgyűlési jegyzőkönyvben felsorolt magánosok az alakuló közgyűlésen résztvettek s ott a törzsrészvényesi jogokat gyakorolták; minthogy e körülmény jelentősége az, hogy a felperes részvénytársaság a közgyűlési jegyzőkönyvben felsorolt hatóságok és magánosok hozzájárulásainak elfogadásával alakult meg, alperes hozzájárulását pedig a törzsrészvénytőke beszerzésénél figyelmen kivül hagyta: ennél? fogva alperes hozzájárulása a törzsrészvénytőkének más hozzájárulóktól történt beszerzése folytán feleslegessé vált s igy a törvény értelmében többé nem volt igénybevehető. Ebből következik, hogy az A) alattiban vállalt hozzájárulási kötelezettséget megszűntnek kell tekinteni annak folytán, hogy felperes részvénytársaság azt a megalakuláskor nem vette tekintetbe s a törvény értelmében kibocsátható törzsrészvényeket más hozzájárulok közt osztotta fel. Az a körülmény, hogy felperes részvénytársaság alapitója az alperes által befizetni kötelezett törzsrészvényeket csak a részvénytársaság megalakulásának biztosítására jegyezte s azok 30%-át ezen czélból fizette be s hogy a felperes a törzsrészvényeket az