Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

Hiteljogi Döntvénytár. esedékessé váló díjrészletet felperestől, még ha azt megfizetni akarta volna is, nem fogadta volna el. Kétségtelen tehát ebből az előadásából, hogy a szóban forgó bizlositási szerződés nem amiatt vesztette hatályát, hogy felperes az imént emiitett dijat a kereskedelmi törvény 505. §. 3. pontjában megjelölt időben megfizetni elmulasztotta, hanem annak következtében, mivel alperes korábban kijelentette, hogy azt fentartani nem kívánja. Felperesnek, aki azt vitatja, hogy alperesnek a létrejött biztosítási szerződés egyoldalú megszüntetésére törvényes alapja nem volt, jogában állott volna ugyan alperes irányában a szerződés fentartása iránt is keresettel fellépni, de az a körülmény, hogy ő nem ezzel a jogával élt, hanem belenyugodott a biztosítási szerződésnek a biztosító alperes részéről az ő hozzájárulása nélkül eszközölt megszüntetésének tényébe, még nem fosztotta meg őt a kereskedelmi törvény 486. §. 2. bekezdésén alapuló annak a jognak az érvényesithetésétől, mely szerint, amenyiben a biztosítási szerződés megszüntetését a biztosító okozta, a befizetett díj általa vissza nem tartható, hanem azt a szerződés megszüntetésének egyéb következményén kívül visszatéríteni tartozik. A dolog ilyen állásában, midőn az előre bocsátottak szerint kétségtelen, hogy a felek között létesült biztosítási szerződésnek megszüntetését az alperes egyoldalú cselekményével idézte elő, a kereseti igény eldöntése, mely az alperes által a biztosítási szerződés fennállásának tartama alatt felvett biztosítási dijak visszatérítésére irányul, attól függ, hogy alperes a biztosító társaságnak a szerződés egyoldalú megszüntetésére volt-e törvényes oka vagy sem? Alperes vitatása szerint ő a biztosítási szerződést a kereskedelmi törvény 475. §-a érteimében egyoldalulag megszüntetni azért volt jogosult, mivel felperes a biztosítási szerződés megkötésének alapjául szolgáló i. pont alatti ajánlatban az ide vonatkozólag hozzá intézett kérdéseknek figyelmen kívül hagyásával elhallgatta azokat a körülményeket, hogy korábban az Equitable életbiztosító társasághoz benyújtott ajánlata visszautasittatott és hogy dr. B. E. budapesti és dr. K. A. barcsi orvosok által több éven keresztül és különösen az 1894. évi augusztustól — 1894. deczemberig terjedő öt hónapon át az egészségi állapotra rendkívüli káros hatású és ekként az élettartamra is befolyással bíró súlyos gégebajban kezeltetett, mi miatt az Equitable biztosító társaság is felperesnek hozzá intézett ajánlatát 1895. évi április havában visszautasitandónak találta. Magábanvéve azonban sem a korábban tett, de visszautasított ajánlatnak úgyszintén a korábban igénybe vett orvosi gyógykezelésnek és átszenvedett valamely betegségnek elhallgatása még nem szolgálhat törvényes alapot arra, hogy a biztosító társaság az általa megkötött biztosítási