Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

Hiteljogi Döntvénytárt löl A 3. pont értelmében felperes 20,000 K áruhitelt élvei és utolsó pontja értelmében alperes az ott megjelölt gyártmányt az megnevezeti egj czég kivételével Budapesten csak felperesnek adhatta el. Alperes a B) alatti levél szerint kijelentette, hogj nem tártja magára nézve kötelezőnél; az A) alatti okiratban foglalt megállapodási azért, mén az egyedüli elárusitásl nem adhatja meg felperesnek és meri nem egyez bele a korábbi hitelnyújtás módjának megváltoztatásába. Alperes előadta, hogy G. I. az ő proviziós utazó ügynöke volt, aki nemcsak az ő részére, hanem más czégek részére is gyűjtött provízió fejében rendeléseket és aki nem volt egyébre feljogosítva, mint rendeléseknek utazáson való gyűjtésére és pedig ugy. hogy alperes e gyűjtött rendelések elfogadása tekintetében maga döntött. Evvel szemben felperes arra hivatkozott, hogy G. I. korábban is kötött alperes nevében felperessel ügyleteket, amelyekre a H) -i. •/. alatti számlák vonatkoznak, továbbá, hogy alperes a B) alatti levélben képviselőjének (Vertreter) s a D) alatti levelében utazójának (Heisender) nevezte G. L-t. Felperes föesküvel kínálta meg alperest annak bizonyítása végett, hogv G. I. az alperes részéről fel volt jogosítva árueladásokat eszközölni. Nem döntő, hogy alperes B) alatti levelében az ő képviselőjeként jelölte meg (i. i.-t, mert a kereskedelmi képviselő kifejezés nem jelöl meg törvénybeli fogalmat és a kereskedelmi forgalomban sem használtatik valamely meghatározott meghatalmazotti jogkör megjelöléseként. Ennélfogva abból, hogy alperes az ö képviselőjének nevezte G. I.-t, nem lehet következtetést vonni G. I. meghatalmazotti jogkörére. Azonban az A) alatti okiratban körülirt ügy let megkötésére amúgy sem terjedt ki G. I. meghatalmazotti jogköre, mert annak kikötése, hogy bizonyos gyártmányokat a budapesti piaezon csupán felperes és a B) alatti okiratban megne\evezett másik czég adhasson el, nem tartozik az árueladási ügyletekkel rendszerint járó kikötések közé. s így az A) alatti okiratban foglalt ügylet megkötése akkor sem tartozott G: I. meghatalmazotti jogkörébe, ha ő alperesnek a kereskedelmi törvénj 15. §-ának szabálya alá tartozó meghatalmazott kereskedelmi utazója volt. Ennélfogva alperes joggal jelentette ki a B) alatti levélben, hogy az A) alatti okiratban körülírt ügyletet nem tartja magára nézve kötelezőnek. Felesleges annak vizsgálata, hogy jogosítva volt-e G. I. az A) alatti okiratban kitelt módozatok mellett -20,0n<) K áruhitelt biztosítani felperesnek, mint az .4) alatti okiratban foglalt, szerződés megkötése már a fent emiitett okból meghaladja G. I. hatás-