Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

Hiteljogi Döntvénytár. Ebből pedig következik; hogy felperesnek 60 napnál hosszabb időre ;i n;i|>i 6 K nem jár. Miért is felperesi e czimen felszámitotl 900 K-nak 300 k-t meghaladó része iráni keresetével feltétlenül elutasttotta ; ;i 360 k megállapított összeg iránti kereset megítéléséi ;< felperesnek megítélt főeskütől tette függővé. HU. A kazáncső repedésből előállott balesetéri a vasat jeltétlenül felelős, mert itt erőhalalomról sz<> sem lehet. (Ouria 1906. decz. 12. 653V906. \. sz. a. IV. p. t.) A kassai kir. tábla: A kir. törvényszék Ítéletét megváltoztatja, az alperes kártérítési kötelezettségét, a felperes és kiskorú "vermekéivel szemben megállapítja. indokok: Az elsőbirósági ítéletben helyesen megállapított tényállás szerint a felperes néhai férje V. R., mint az alperes államvasutnál rendszeresen alkalmazott mozdonyfülő, azért vesztette életét, hogy az 1903. évi deczember hó 22-én H. — M. között közlekedő 456. számú vegyesvonat mozdonyán levő kazán gőzcsöve menetközben megrepedt, minek következtében az abból kilövelő gőz és forró víz V. R. kazánfűtőt érte és annak testet életveszélyesen összeégette. Az elsőbiróság a felperes özvegyét és általa képviselt kiskorú gyermekeit azon elvi alapon utasította el kártérítési igényükkel az alperes ellenében, mert a kihallgatott szakértők véleménye szerint a kazán csövének repedése nem az alperes mulasztásából, hanem elhárithatlan eseményből (vis major) következett be, amiért az alperest az 1874: XVIII. tcz. alapján kártérítési kötelezettség nem terheli. Az elsőbiróság eme álláspontja nem helyes, mert alperes kártérítési kötelezettségét, tekintettel az 1874: XVIII. tcz. intézkedéseire és szellemére, az a rendkívüli s fokozott mérvű veszély állapítja meg, ami a vasúti üzemből az emberi életre s testi épségére hárul. Ennek a veszélynek a terjedelmi köréből nem vonhatók ki amaz eshetőségek sem, melyek akár a vasúti üzemhez tartozó felszerelvények, esetleg tökéletlen szerkezetéből, akár pedig abból a körülményből származnak, hogy a technikai tudomány eddigi fejlettsége nem talált alkalmas módot és készüléket arra, hogy a vasúti üzem lebonyolításához szükséges \alamely felszerelvénynek vagy gépezetnek az emberi életre s testi épségére veszélyes minősége elhárittassék. A vis major fogalmának erre a területkörre való korlátozása — egyrészről — megfosztaná ezt a jogi meghatáro-