Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

Hiteljogi Döntvénytár. Felperesi keresetének a sommás végzés és az árverés hatálytalanítására s a megítéli összegei meghaladó pénzbeli marasztalásra irányuló részével a törvényszék azért utasította el, mert a csődtörvónj U. fejezete alapján ;< közadósnak csak ;i tevőleges vag) nemleges jogcselekményei támadhatók meg, melyekkel ;i hitelezők megkárosittattak, ilyennek pedig a sommás végzés egymagában véve még nem tekinthető; meri az árverés hatályon ki\ül helyezése megtámadási per tárgyál nem képezheti, amennyiben a megtámadási kereset csak a közadósnak a hitelezők erdekeire hátrányos jogcselekményeinek megtámadására és érvénytelenítésére irányulhat, az árverés pedig a közadós jogcselekményének semmiképp sem tekinthető; mert a csődtörvény 33. §-a szerint a esődtömegnek csak az térítendő meg, amit a megtámadott jogcselekmény által a közadós vagyonából a hitelező elidegenített, az az érték pedig végrehajtási árverés foganatosítása esetén csak az árverésen befolyt s a végrehajtató hitelezőnek kiadott vételár lehet és mert azt, hogy felperes csődtömeggondnok az elárverezett ingókat magasabb árou értékesíthette volna, most már megállapítani nem lehet. (1905 október 44. 5547/905. sz.) A debreczeni kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét részben akként változtatja meg, bogy a megítélt marasztalási összeget alperes az sz—i járásbíróságnál bírói letétbe helyezni köteles; egyebekben az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az elsőbiróság Ítéletének azt a részét, melylyel alperes a marasztalási összegnek a felperes részére való megfizetésére köteleztetett, a kir. tábla azért változtatta megs azért kötelezte alperest az összegnek a kir. járásbiróságh oz való visszafizetésére; mert a járásbirósági iratokból az tűnik ki, hogy azon ingók, melyek a bírói árverésen eladattak, az alperesnek egy másik 1800 K-s követelése erejéig végrehajtás utján felülfoglaltattak. Ily körülmények közt pedig az a kérdés, hogy ez az összeg kit illet meg, a sorrendi tárgyaláson hozható tisztába. Egyebekben a kir. tábla az elsőbiróság ítéletét a beszámítási kifogás elvetésére vonatkozó indokainak, valamint azon indoknak elhagyásával, hogy a csődnyitást rendelő végzés megállapításával szemben a közadós kereskedői minősége a megtámadási perben vita tárgyát többé nem képezheti, helybenhagyja többi indokaiból s azért, mert abból, hogy közadós férfi szabó üzletét 1902 szeptember 8-án ruhakereskedéssé átalakította s ezen időtől fogva nagykereskedőktől továbbeladásra vett kész ruhaáruknak nyílt üzletben való darusításával foglalkozott, kétségtelenül megállapítható, hogy vagyonbukott, a kereskedelmi törvény 258. §-ának 1. pontja alatt meghatározott kereskedelmi ügyletet iparszerüen folytatta s ennélfogva, habár czégét a kereskedelmi czégjegyzékbe