Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

136 Hiteljogi Döntvénytár. nem is vezettette be, a kereskedelmi törvény 3. §-ában foglalt jogszabály szerint kereskedőnek tekintendő, kire a csőd megtámadás szempontjából a fizetések megszüntetése irányadó; továbbá : mert alperes a csődmegtámadási jog gyakorlásából, vagyis oly jog érvényesitéséből lett a csődtömegnek adósa, amely jog a csődnyitás előtt, magát a vagyonbukottat meg nem illette, már pedig, ha valaki csődtömegnek a csődnyitás után lett adósává, oly tartalmú tartozását a csődtörvény 39. §-ának 1. pontjában foglalt jogszabály szerint a közadós ellen a csődnyitás előtt fennállott követelésének beszámításával ki nem egyenlítheti. (1906 február 28. 4980/905. sz.) A kir. Ouria: A kir. tábla ítéletének a marasztalást tárgyazó azt a részét, melylyel a felperesnek megítélt tőkét a kir. járásbírósághoz rendelte befizettetni, megváltoztatja s erészben az elsőbiróság ítéletét hagyja helyben; egyebekben a tábla ítéletét helybenhagyja. indokok : A tömeggondnokot a kir. Curia is az elsőbiróság által felhozott indokokból s azért találta a megtámadási per vitelére törvényszerűen meghatalmazottnak, mert a csődhitelezők választmányt nem alakítván, a csődbíróság azzal a figyelmeztetéssel idézte a csődhitelezőket a megtámadási per folytatásának kérdésében meghallgatásra, hogy a meg nem jelenő hitelezők a per folytatásába beleegyezőknek fognak tekintetni, a kitűzött határnapon pedig egyikök sem jelent meg. A kir. tábla ítéletének részben való megváltoztatása s az elsőbirósági Ítélet helybenhagyása a következő indokokon alapul. Az a körülmény, hogy a végrehajtás alkalmával lefoglalt vagyont később ugyanazon hitelező javára, de más követelése erejéig is lefoglalták, azon esetben, ha a bíróság az első végrehajtást a végrehajtást szenvedő fél csődhitelezői irányában hatálytalannak mondja ki, azt eredményezi, hogy a hitelező a hatálytalan végrehajtás folytán felvett értéket, amennyiben az követelését s ennek járulékait meg nem haladja, a csődtörvény 33. §-a értelmében a csődtömegnek köteles visszatéríteni, minélfogva nincs törvényes alapja az alperes által előadott ama kérésnek, hogy a megtámadott végrehajtás hatálytalanítása folytán, a hatálytalanított végrehajtás alól felszabadalt összeg a későbbi meg nem támadott végrehajtással behajtani kívánt követelés kielégítésére fordittassék. Egyebekben a kir. tábla ítélete felhozott és felhívott indokaiból hagyatott helyben.