Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

134 Hiteljogi Döntvénytár. illetve sommás eljárásban a csődhitelezőktől nyerte-e? Nem bir alappal alperesnek a keresettel szemben felhozott beszámitási kifogása sem. A törvényszék megállapítja, hogy azon 1800 K-s váltót, melynek értékét alperes beszámitásképpen érvényesiteni kívánta, az egyik váltókötelezett kifizette, tehát alperesnek a kérdéses váltó kötelezettsége fenn nem áll; s igy a beszámitási kifogását figyelmen kivül kellett hagyni. A per érdemében: Áz 1904 január 16-án közadós ellen a csődtörvény 248. §-a alapján kereskedelmi csőd rendeltetvén el, az a körülmény, hogy közadós kereskedő volt-e vagy sem? a perben vita tárgyát nem képezheti; a csődnyitási kérelem 1904 január 9-én érkezett be, a csőd pedig január 16-án rendeltetett el, megállapíttatik, hogy alperes javára a közadós ellen 1903 deczember 21., 22. és 23-án foganatosított kielégítési végrehajtás alkalmával a közadós összes üzleti árui s követelései lefoglaltattak s üzlete zárgondnoki kezelés alá adatott. B. K. tanú ama vallomásából, hogy a közadós egy hitelezője a küldött árukat a vasúti állomáson visszatartotta azért, mert a közadós azok árát kifizetni nem tudta, továbbá abból, hogy a közadós az alperesnél elhelyezett váltóit azok lejárata alkalmával nem rendezte, hanem óvatoltatni engedte, megállapítható az is, hogy a közadós már a csőd elrendelése előtt fizetési zavarokkal küzdött. Minthogy pedig ezek a súlyos fizetési zavarok, egybevetve a rövid idő múlva beadott csődnyitási kérelemmel s a csődnyitás tényével, a fizetések megszüntetésének fogalmát már magukban véve is megállapítják; minthogy az a kereskedő, aki egész áruraktárának lefoglalását s azt türi, hogy üzlete zárgondnoki kezelés alá adassék, a fizetéseit mindenki által felismerhető módon megszüntette; minthogy alperesnek a közadós fizetéseinek megszüntetéséről való tudomása beigazolást nyert B. K. tanú azon vallomásával, hogy a közadós váltóit az alperes azért perelte, mert a közadós részére küldött áruknak a hitelező részéről történt visszatartása az alperes előtt a közadós hitelét megingatta, de ettől eltekintve is, alperes a fizetések megszüntetéséről a végrehajtás foganatosításakor jelen volt képviselője utján meggyőződhetett s minthogy a fizetések megszüntetése után a közadós vagyonát egyik hitelező a másiktól még végrehajtás utján sem vonhatja el: ezeknélfogva az alperes által, a közadós ellen, ennek fizetésképtelensége tudatában foganatosított kielégítési végrehajtási jogcselekményt a csődtörvény 27. §-ának 2. pontja alapján hatálytalannak kellett kimondani és alperest az általa igy a közadós vagyonából elidegenített 1218 K s járulékainak visszafizetésére kötelezni kellett.