Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

106 Hiteljogi Döntvénytár. következtetés visszás volna, mert a lázadást mint mentesítő okot a vasnt javára olyképp kell figyelembe venni, akár közreműködnek abban az ő alkalmazottai, akár nem. Ha a vasutvállalatot a nemzetközi egyezmény 29. §-ábait foglalt elv alapján kellene a sztrájk miatt felelősnek tartani, akkor ebből az értelmezésből azt is kellene következtetni, hogy a vasat csak akkor felelős a sztrájkért, ha azok az alkalmazottak sztrájkolnak, akik annak az egyes fuvarozásnak keresztülvitelével voltak megbízva, amelynek elmaradásából kár származott, mert csak ezen alkalmazottak olyanok, akiket a vasút az illető fuvarozás teljesítésénél alkalmazott s igy a nemzetközi egyezmény 29. §-ának szabálya csak ezekre vonatkozik. Ebből következnék, hogy oly esetben, mikor az illető alkalmazottak nem sztrájkolnak s a fuvarozás teljesítése a többi alkalmazottak sztrájkja miatt válik lehetetlenné, a vasút a nemzetközi egyezmény 29. §-a alapján a sztrájkért nem volna felelőssé tehető. De visszás volna az a következtetés, hogy a vasút felelőssége sztrájk esetén attól függjön, hogy alkalmazottainak mely része sztrájkolt, mert ha a vasutat az alkalmazottak sztrájkjáért felelősnek kell tartani, akkor a felelősség olyképp forog fenn, akármelyik része az alkalmazottaknak volt az, amelynek sztrájkja valamely fuvarozás teljesítését lehetetlenné tette. Ha a nemzetközi egyezmény 29. §-ába foglalt elv alapján kellene külömbséget tenni a vasúti forgalom és az általános magánjogi és kereskedelmi forgalom közt a tekintetben, hogy a vállalat az alkalmazottak sztrájkjáért felelős-e, akkor ezen álláspontból még egy visszás következmény is származnék. Megtörténhetik, hogy valamely sztrájkot több vállalat, vagy egy vidék, vagy ország összes nagy vállalatainak munkásai közösen viszik keresztül. Az ily több üzemre kiterjedő vagy általános jellegű sztrájk esetében azt kellene az emiitett elvből következtetni, hogy míg a vasutvállalat egyéb vállalatokkal szemben felelős a sztrájk következményeiért, addig az egyéb vállalatok a vasút \ ál— lalattal szemben ugyanazon sztrájk következményeiért nem felelősek. Pl, ha a sztrájk valamely vasutvállalatra és egyszersmind valamely a vasúttal összeköttetésben álló kőszénbánya vállalatra terjed ki, akkor a vusut felelős volna azért, hogy a fuvarozás végett átvett kőszenet a sztrájk következtében nem volt képes a rendeltetése helyére szállítani, ellenben a kőszénbányavállalat nem volna felelős azért, hogy ugyanazon sztrájk következtében nem volt képes a vasútnak azt a szénmennyiséget szolgáltatni, amelynek szolgáltatására kötelezve volt. E szerint abból az elvből, hogy a sztrájk, mint mentesítő ok csupán a vasutvállalatokra nem terjed ki, egyéb vállalatokra