Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

Hiteljogt Döntvénytár 107 pedig kiterjed, az a visszás eredménj következnék, hogy a több üzemre kiterjedő általános jellegű sztrájk, tehál egj egységes jellegű, több vállalatra oézve egyformán ható és mindegyik ré­széről egyformán leküzdhetlen esemény, csak az egyik vállalatra nézve járna a többivel szemben felelősséggel. .Mindezekből arra a következtetésre kelleti jutni, hogy az alkalmazónak leküzdhetetlen sztrájkja, amely nem a munkaadó hibájából származóit, a munkaadót mentesitő erőhatalom tekin­tete alá tartozik, es hogy ez a szabálj a vasúti forgalomra nézve épugj alkalmazandó, mint az általános magánjogi és kereske­delmi forgalomra. Köztudomású, hogy alperes vasút alkalmazottainak 4904 áprilisban kiütött sztrájkja, amely a kereset szerint, a szállítás késedelmét okozta, ily jellegű volt, mert oly sok vasúti alkalma­zott lépeti sztrájkba, hogy a hiányzó munkaerő azonnali pótlása lehetetlen volt, Minthogy e szerint a veszteglést erőhatalom okozta s a vasút részéről sem vétkes gondatlanság sem csalárdság nem fo­rog fenn s így a vasút felperes káráért nem felelős: felperest keresetével elutasítani kellett. (1905 máj. 31. 47532/905. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helyben­hagyja indokaiból és azért; mert ha a felperes által felhozottak alapján az volna is megállapítandó, hogy alperest szállítási kése­delem terheli, az alperes kártérítési felelőssége ezen alapon sem volna megállapítható, mert a miként azt az elsőbiróság a szállít­mány veszteglését illetően helyesen kifejtette, a késedelemre nézve is azt kellene megállapítani, hogy azt az alperes vasutat mentesitő erőhatalom idézte elő. (1905 nov. 2. 2399/905.) A kir. Curia: A kir. tábla ítéletét vonatkozó indokai alap­ján helybenhagyja. * -K -= Vasuti sztrájkra nézve azonos határozatok: budapesti kir. tábla Dlár IV. f. I. k. H5. és 199. sz. Adásvétel esetén a sztrájk vis major I. Dlár IV. f. II. k. 43. sz. eset. L. még Jogt. Közi. 1904. évf. 28. és 1905. évf. 19. számaiban megjelent közleményeket. 68. Az a szerződés, amelyben valaki arra kötelezi mayát, hogy a jövőben megalakítandó részvény­túrsaságtól bizonyos száma részvényt fog átvenni, és annak névértékét meghatározott módon, az ala­kítandó részvénytársaság által megállapítandó fize­tési helyen felszólításra befizeti, harmadik személy

Next

/
Thumbnails
Contents