Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

Tartalommutatót Lap UH). §, •un;. A társaság íeleszlásál esetleg a szerződésszegő tag is tikeresen tövé-, telheti ugyan, ba a társaság fennállása alapjául szolgáló lényegei if, ltevések többé nem léteznek; de cen követelheti a társasági tag a társaság feloszlását olj <>k<>k alapján, amelyek éppen az ő jogellenes cselekményeinek következményei 108. g. 180. A kereskedelmi törvény mis. §-ának a felszámolásra vonatkozó rendelkezése nem oly parancsoló, hogy a felek attól közös megegyezéssel el ne térhetnének. A közkereseti társaság tagjai a feloszta- oly módjában egyezhetnek meg, hogy vagyonilletőségeik megállapításéi -zakértőkre hiZZáfc- ml u t~»* i— > - -- - 131. §. |í). A közkereseti társaság, az ellene nyitott csód következtében, a kereskedelmi törvény 98. §. 1. p. szerint, magánál a törvény rendeleténél lógva feloszlik. A kereskedelmi lörvény 121. §-a értelmében pedig a közkcreseli társaság egyes tagjai ellen a társaságot terhelő igények alapján támasztható keresetek elévülése tekinletében nem a társaság czégének megszűnte (törlése) illetve a társasezég megszűnésének közzététele, hanem a társaság feloszlása s ennek közzététele bír jelentőséggel. A kereskedelmi törvény 121. §-a szerinti elévülési határidő tehát a társasági csőd megnyitásával egybeeső feloszlástól számított 5 év alatt telik |e .... _.. _ 34 Rósz vénytársaság. 14B. §. '. is. Ha a vasútépítésre alakult részvénytársaság az egész lörz>részvénytökével megalakul anélkül, hogy alperesnek törzsrészvények ellenében kötelezett hozzájárulását a törzsrészvenytöke beszerzésénei figyelembe venné: alperes hozzájárulása feleslegessé vált és igy többé nem Igényelhető _ . _*... ir, | ISI. $ Isi. Az, aki részt vett a részvénytársasági alakuló közgyűlésen, amelyen az alapító a részvénytőke 30 százalékának belizeteséről jelenlésl tett, és amelyen. a részvénytársaság megalakultnak kimondatott, nem kifogasolhatja ulóbb saját részvény-aláirását azon az alapon, hogy a jegyitU részvények névértékének 10 százalékát az aláírásnál be nem tizetie. és igy aláírása a kereskedelmi törvény 181. S-a értelmében semmisnek tekintendő _ _ _.. _ „ __ 1Ü3. íj. 39. A részvények névértékének 80 százalékán felüli részére nézve a felelős^ seg csupán a névre szóló részvények esetére van meghatározva, bemutatóra szóló részvényeknél azonban ez a felelősség fenn nem áll; IA Curia IV. tanácsának í. sz. elvi jelentőségű határozata) 1 H7