Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

68 Hiteljogi Döntvénytár. 800 frt nem foglaló, hanem vételár előleg volt és hogy ehhez képest felperes az alperesektől kártérítést nem kövelelhet s viszont alperesek a felperes által lefizetett előleget, mint foglalót, ezen minőségénél fogva felperes szerződésszegése daczára sem tarthatják meg. Ellenben az alperesek által felperes terhére beszámítási kifogásként érvényesített kártérítési igényt illetőleg a kir. Curia nem fogadhatja el az alsóbiróság azon álláspontját, hogy alperesek a vevő szerződésszegése következtében felmerült kárukat ebbe az előlegbe beszámíthatják; mert abban az esetben, ha a vevő a vételár megfizetésével késik s az áru még átadva nem lett, mint a jelen esetben, az eladót a kereskedelmi törvény 352. §-a értelmében csak a jog illeti meg, hogy vagy a szerződéstől egyszerűen elállhasson, vagy a szerződés teljesítését és a késedelemből eredő kár megtérítését követelhesse, vagy végre az árut a kereskedelmi törvény 347. §-ához képest a vevő rovására eladhassa s a kár megtérítését igényelhesse, de nem illeti meg az a jog, hogy a szerződéstől való elállás mellett kártéri tést is követelhessen. Már pedig alperesek, akik a felperes részére szállított vasúti talpfákat, melyeknek sem tőzsdei sem piaczi ára nincs, nem az átvétel megtagadása után azonnal és nem a kereskedelmi törvény 347. §-ának megfelelően hiteles személy közbenjöttével nyilvános árverésen, hanem tetemes késedelemmel és magánkézből adták el, ezen tovább eladás következtében a szerződéstől elállottaknak tekintendők és mint ilyenek kártérítést nem igényelhetnek. Eltekintve ugyanis attól, hogy amennyiben alperesek a vevő által át nem vett árut az átvétel megtagadása után nyomban a kereskedelmi törvény 347. §-ában foglalt határozatok megtartása mellett elárvereztetik, a raktárbér és alperes által beszámítani kívánt egyéb költségek legnagyobb részben fel nem merültek volna, a tetemes késedelemmel és nem hiteles személy közbenjöttével tartott nyilvános árverésen történt eladás a vevő rovására történt eladásnak nem tekinthető s így alperesek, kik az árunak ily módon történt eladása által az áruval mint sajátjukkal rendelkeztek, és az árut tovább eladván, már most a szerződést a maguk részéről sem teljesíthetik, a szerződéstől elállottaknak tekintendők. Alperesek kártérítési igénye akként alaptalannak bizonyulván, az általuk felvett vételár előleget egészben visszafizetni kötelesek. 41. Az állandó ueszélylyel járó ipari vagy gazdasági üzem tulajdonosa a nála alkalmazott munkást, az üzem veszélyéből kifolyólag ért balesetért, a vét-