Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

<J0 Hiteljogi Döntvénytár. adta, hanem akkor, midőn az önálló ipart tényleg gyakorolják. (Ouria 1906 október 2. 8772 1906. sz. a. — A IV. tanács w21. sz. elvi jelentőségű határozata.) A debreczeni kir. törvényszék: Felperest keresetével elutasítja. Indokok: Igaz ugyan, hogy a váltótörvény 95. §-a szerint a váltóbirtokos bármely hiányzó váltó kellékét, és így a váltó keltét is — megállapodás hiányában, tetszés szerint — kitölteni jogosítva van; az is igaz, hogy a váltó kelte 1899 február 24-re. tehát oly időre töltetett ki, amikor az elfogadó már nagykorú volt; a felperesnek idevonatkozó érvelése azonban nem volt figyelembe vehető, mert a szenvedő váltóképesség hiánya a kötelezettség keletkezésének az időpontjában volt állapot szerint lévén elbírálandó, minthogy alperes a váltót kiskorúsága idejében kitöltetlenül adta át és irta alá A. J.-nak, és minthogy a fentiek szerint az alperes ugy a váltó elfogadásának, mint annak használatba adásának idejében még kiskorú volt, kétségtelen, hogy ez a váltó az utólagos kitöltés által sem vonhat maga után váltókötelezettséget. Nem volt figyelembe vehető felperesnek az az ellenvetése sem. hogy az alperes az 1890. évi május 3-ik napján nagykorusittatott, mert ezt az időpontot a váltó elfogadása különben is megelőzte, amennyiben a fenti tényállás és magának A. .1.-nak az előadása szerint is, az alperes a váltót örökségének a kiutalása és felvétele előtt irta alá, a váltóaláirás ez időpontját tehát A. .1. tévesen tette július vagy augusztus hónapra, és mert a helybeli árvaszéknek fenti számú végzésében az alperes nem nagykorusittatott, (1877: XX. tcz. 4. §.), hanem csupán gyámhatósági jóváhagyást nyert önálló ipar folytatására, az önálló ipart azonban ő nem folytatta, már pedig a váltótörvény 1. §-a szerint nem teljeskoruak szenvedő váltóképességgel csak az esetben bírnak, ha önálló ipart űznek, végül, mert a kávéház, melyhez az alperes örökségének a felvétele után vétetett fel csendes társként, melynek tehát tényleges iparüzője szintén nem volt: a váltó kiállítása után nyílt meg, ekként felperesnek az az állítása, hogy az alperes a kiállításának az idejében már szenvedő váltóképességgel bírt, alaptalan. (1904 deczember 2. 16,215. sz. a.) A debreczeni kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A lélek közöli nem vitás, hogy alperes még nem volt 24 éves. amikor a kereseti váltót elfogadói aláírásával ellátta. E tényállással szemben pedig azt, hogy a kérdéses váltónvilat-