Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)
6 Budapesti kir. itélőtáltln. 25. Szolgálatból való kilépés az alkalmazás helyének és a munkakörnek megváltoztatása miatt. Könyvelő felmondási ideje három hónap. (1914 nov. 6. G. 578. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Az irányadó tényállás szerint az alperes a felperesnek könyvelői szolgálatát 1913. évi június 1-én felmondotta és azt követelte tőle, hogy a felmondási idő alatt szolgálatát ne Budapesten, hanem Budakalászon teljesítse, ahova az addig Budapesten volt irodáját az alperes áttette. A felperes azt megtagadta és az alperesnek B) alatti június 17-iki levelére sem jelentkezett szolgálattételre, habár ebben a levélben az alperes alkalmat adott a felperesnek arra, hogy szolgálatát Budapesten is végezhesse. Ezen tényállás mellett a kir. törvényszéknek a keresetet elutasító döntése téves. Első sorban ugyanis az alperes a felmondási idő alatt a szolgálatot a felperestől csak a szolgálati szerződés értelmében követelhette. Már pedig ezen szerződés lényeges megváltoztatása volt az a rendelkezése az alperesnek, hogy a Budapestre felfogadott felperes Budakalászon végezze könyvelői szolgálatát. Ezt a felperes joggal tagadhatta meg és miután a tényállás szerint az alperes ugyanekkor nem tette felismerhetővé a felperes előtt, hogy rendelkezésétől eláll, ennek folytán a felperesnek a keresk. törv. 58. §. 1. p. szerint joga nyílt ahhoz, hogy szolgálatát azonnal elhagyja és fizetését az egész felmondási időre, még pedig az ipartörvény 97. §-a értelmében még a kilépés előtt követelhesse és ezen jogát nem érinti az a kilépése után beállott körülmény, hogy volt főnöke hívására vissza nem ment. De meg a B) alatti levélben is az eredeti szolgálati szerződés egyik lényeges feltételének egyoldalú megváltoztatásával jelöli ki az alperes a felperes munkakörét. A szolgálati szerződésben levő személyi vonatkozás lényeges része a megállapodásnak és ennek folytán a felperes, a ki az alperesi részvénytársasághoz lett felfogadva, — beleegyezése nélkül — nem volt köteles, habár ugyanezen társaság részére, vagy más czég üzletében, ezen idegen czég főnökének utasításaihoz képest végezni szolgálatát. Mindezeknél fogva és mert a köny-