Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

Budapesti kir. Ítélőtábla. 79 peres személyesen azt adta elő, hogy az üzlet az ő házában volt és hogy az italmérési jog a férje nevére szólt. A kereskedelmi üzlet fogalmához nemcsak a felszerelés és árú tartozik, hanem az az érdekkör is, a mely az üzleti forgalmat biztosítja. így az üzleti helynek és a kapcsolatos vevőkörnek megszerzése is ki-, meríti az üzletátruházás tényét. Abból pedig, hogy az alpeiv.- .. férj üzletének helyén, tehát ugyanazzal a vevőkörrel és a férje italmérési jogának felhasználásával az üzletet tovább folytatta, következik, hogy figyelemmel a házastársi viszonyukra s köztük a vevőkör együtt tartása, tehát az üzlet fentartása érdekében megegyezés volt, tehát, hogy az alperes a férje üzletében szerződéi útján jutott. Ezen az alapon az 1908 : LVII. t.-cz. 1. és 2. §-a értelmében az alperes a férjének egyébként nem vitás üzleti tartozásáért felelős. (1914 szept. 1. G. 551. sz. a.) 65. A kereset arra van alapítva, hogy az etyeki lakos felperes, aratótársai megbízásából eladta a Metternich-féle herczegi uradalomban keresett aratórészüket, 1913. évi augusztus hó 26-án az alperesnek, a ki etyeki terménykereskedő és a zabot szeptember hó 5-én tartozott átvenni. Ha ez igaz, akkor a felperes nem középfajú és minőségű zabot, hanem azt a zabot tartozott az alperesnek átadni, a melyet neki a kiemelt megjelöléssel eladott és a mely egyedi meghatározás által egyúttal a teljesítés minősége is meg lett állapítva. (K. T. 321. §.) Ha pedig ez a zab már a vétel idejében nedves volt és ennek folytán, a felperes hibáján kívül lett penészes, akkor ez az alperes kára, a ki abból megtagadási jogot az átvételre nem származtathatott, mert a penészesedésre vezető ok előtte már a vételi ügylet megkötésekor nyilvánvaló volt. A szakértők elfogadott véleménye szerint a zabnak 1913. évi szeptember hó 13-án, a szemle napján, egy kevés penészszaga volt, a melyet a légköri nedvesség az aratás közbeni túlnagy csapadék által idézett elő és a melyet fokozott az a körülmény, hogy a zab az átvétel megtagadása, szeptember 5-e óta, zsákokban állott. Ez az utóbbi ok nem esik a felperes terhére, mert az átvételre kitűzött határnap után az alperes magatartása folytán állott elő; az előbbi okot pedig az alperes az átvétel megtagadására a fentiek folytán a kereseti kiemelt előadás valóságát föltételezve, jogszerűen nem érvényesíthette, mert a.