Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

Budapesti kir. Ítélőtábla. 75 tűrésére köteleztesse, hogy bérkövetelésére nézve az ingókból kielégítést szerezzen. (1914 szept. 4. G. 430. sz. a.) 56. Valamely örökösödési jognak a hagyatéki tárgyalás során ••'iiló nem érvényesítése egymagában ezen jog ele)iyésztét még nem vonja maga után. Néhai özv. Sz. L-né szül. A. T. hagyatéka ügyében a losonczi kir. közjegyző által 534/1906. közj. sz. a. 1906 november 19-én íélvett jkv. tanúsága szerint az örökhagyó végrendelete az összes érdekeltek előtt felolvastatott, s ezután mindannyian azt a kérelmet terjesztették elő, hogy a hagyaték a •végrendelet szerint adassék át, miből az vélelmezendő, hogy a végrendeletet érvényesnek tekintették. Sem a tárgyalási jegyzőkönyv, sem az átadó végzés nem tartalmaz nyilatkozatot illetve intézkedést a Sz. J. alperes javára a végrendeletben biztosított haszonélvezeti jog tekintetében — s a midőn 1906. O. 268/12. sz. kérvényében Sz. J. e végből a hagyatéki tárgyalás kiegészítésének elrendelését kérte, — a kir. járásbíróság őt azzal az indokolással utasította el, hogy az örökösödési eljárás már jogerős befejezést nyert. Az irányadó tényállás szerint azonban Sz. J. a kérdéses ingatlanokat birtokba vette, s azt jelenleg is birtokban tartja. Ily körülmények között helyes a felebbezési bíróság azon állásponja, hogy felperest terítette a bizonyítás a tekintetben, hogy Sz. J. a végrendelet szerint öt illető haszonélvezeti jogáról lemondott. Minthogy azonban ezt nem bizonyította, minthogy továbbá nem tűnik ki az iratokból, hogy akár az első akár a felebbezési bíróság előtt a végrendelet valódiságát tagadta és érvényessége ellen kifogást emelt volna, a felebbezési bíróságnak a kereset elutasításában nyilvánuló jogi álláspontja az anyagi jognak megfelel. /1914 szept. 30. G. 443. sz. a.) 57. Alperes T. Gy. másodrendű alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság a felmondási határidőt nem 3 hóban, hanem 2 hétben állapította meg. Abból a körülményből ugyanis, hogy a nevezett alperes a felperes irodájában havi 300 K fizetés mellett volt alkalmazva s versenyfogadások megkötésével, a befolyó pénzek kezelésével és elkönyvelésével volt megbízva, a kir. Ítélőtábla azt következtette, hogy alkalmaztatása bizalommal já)-ó, s mű-