Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

Bendszeres tárgymutató. XI Keresetváltoztatás, ha felperes követelését előbb megállapodásra, utóbb kereskedelmi szokásra alapítja. H. 88. 92. Díjlevél alapián indított perben nem lehet megbírálni azt, hogy díjlevélre tekintet nélkül illeti-e az ügyvédet díjazás. M. 469. 432. Megbízásra alapított keresetnek jogtalan gazdagodásra alapítása keresetváltoztatás. B. 97. 96. Tejeskannák ellenértéke helyett a keresetnek ugyanazon kannák javítási költségeire korlátozása nem keresetváltoztatás. B. 140. 120. Midőn a leiperes keresetét készpénzkölcsön helyett bemutatásra szóló kötelező jegyre alapítja, keresetét oly módon változtatja meg, amely a megengedett keresetváltoztatás esetei közé nem tartozik. N. 518. 505. Nem keresetváltoztatás árkülömbözetnek és utóbb ezenfelül elmaradt haszonnak követelése. Po. 635. 517. A bíróság a kereseti kérelem korlátai között maradt akkor, mikor a kereseti ingatlanok egy részére felperes tulajdonjogát bár nem örökösödés, hanem az örökhagyó és felperes által kötött élők közti jogügylet alapján állapította meg. D. 302. 230. Nem keresetváltoztatás, ha az igény, amely a tartozás átvállalása mellett létrejött üzletátvételre alapíttatott, utóbb csak az üzlet átvételéből folyó törvényes felelősség alapján érvényesíttetik. B. 165. 133. Pp. 206—254. §§. 1893 : XVIII. t.-cz. 24—49. §§. Érdemleges tárgyalás. A bíróságnak az ügy kimerítő tárgyalására való kötelesséee. Gy. 331. 258. Az ügynek kimerítő tárgyalásban részesítése. Iv. 382. 308. Ha a felperes birói felhívásra nem adja elő, hogy követeléséből mennyi az árú és a kölcsön és mennyi a korcsmai hitel, egész keresetével elutasítandó. Po. 619. 587. Mivel a törvényszék előtt folyamatba tett per végeredményben a kir. Curia döntése alá kerülhet, célszerű az ugyanoda nem kerülő sommás pert a rendes per jogerős befejezéséig a s. e. 44. §-a alapján felfüggeszteni. B. 137. 118. Pp.263-281. §§. 1893 : XVIII. t.-cz. 58-72. §§. Bizonyítás. A bíróság Ítéletének tényállásában csak azt a ténykörülményt fogadhatja el olyannak, amely bizonyításra nem szorul, melyet valamelyik fél a szóbeli tárgyaláson, vagy a megkeresett bíróság előtt beismert, vagy a szóbeli tárgyaláson birói felhívásra nem tagadott és nem vitásnak csak oly tényt jelenthet ki, melynek ily minősége a bíróság által megállapított adatokból okszerűen következik vagy a törvény értelmében külön nem bizonyítandó. B. 178. 139. Beismerés, kifogás. M. 499. 467.