Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

Budapesti kir. Ítélőtábla. 65 A kir. törvényszék a keresetnek helyet adott. Alperesnek ezen ítélet ellen intézett felülvizsgálati kérelme sikerre nem vezethetett. Mindenekelőtt alaptalan alperesnek az a kifogása, hogy az eredeti hitelezési jogviszony útján keletkezett követelés érvényessége vagy fenn nem állása tekintetében felperesek, mint a jelzáloggal terhelt ingatlan tulajdonában jogutódok, jogot nem érvényesíthetnek azért, mert álláspontja szerint a közvetlen szerződő fél, az eredeti adós, a 3% stornodíj fizetésére magát érvényesen kötelezte, s a telekkönyvi jogváltozással a felperesekre már ezen kötelezettséggel terhelve hárult át az ingatlan tulajdonjoga. így felperesek jelen törlési perben már sikerrel nem vitathatják a stornokövetelés biztosítására is bejegyzett jelzálogjog érvényességét vagy fennállását. Alaptalan ez a kifogás azért, mert ha alperes felperesek, mint dologi adósok ellen jelzálogkeresettel lépett volna fel a stornodij behajtása iránt, a birói gyakorlat szerint (C. 44. sz. Dt.) érvényesíthették volna mindazokat a kifogásokat, a melyek a személyes adóst megilletik, tehát a storno kikötés érvényességének kifogását is, illetve ezen követelés fennállása iránt tett kifogást is, ebből következik, hogy felperesek ezeket, mint dologi adósok a jelzálogjog törlési perben is érvényesíthetik. Nincs oly jogszabály, mely a dologi adóst, mint a perben felperest elzárná attól, hogy a jelzálogjog törlése iránt indított perben a követelés érvényességét vagy fennállását ne vitathassa. Helyesen járt el a kir. törvényszék, midőn a stornokikötés alapján bejegyzett jelzálogjog érvényességének és fennállásának a felperesek keresete alapján való elbírálásába bocsátkozott. Nem sértett azonban jogszabályt a másodbiróság az ügy érdemében elfoglalt álláspontjával sem. Az idézett és ismertetett jogegységi döntvény helyes értelme szerint 8% kamatkikötés mellett stornodíj akkor ítélhető, ha a kölcsön hosszabb lejáratú és ha a kölcsönnek hosszabb lejárata az adós részére teljesen biztosítva van. Igaz ugyan, hogy a biztosítéki okiratban kikötött és stornóval biztosított 10 évi lejárat a mai hitelforgalomban már hosszabb lejáratnak minősíthető lenne, ámde eltekintve attól, hogy a biztosítéki okirat szerint nincs határozottan kikötve az, hogy az alperesi pénzintézet a kölcsönt 10 éven belül fel nem mondhatja és az adós szerződésszerű teljesítése esetében is a hitelezési jogviszonyt meg nem szüntetheti egyoldalú cselekményével, a felTérfy : ítélőtáblai határozatok. XIX. 5