Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

64 Budapesti kir. ítélőtábla. 4:5. Kártalanítási díj fizetésének kérdése kölcsön időelőtti visszafizetése esetében. (1915 ápr. 27. P. IV. 1833. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A kir. Curia jogegységi tanácsának 1. számú polgári döntvénye szerint, mely a Ppé. 75. §-a rendelkezései szerint kötelező jogszabály erejével bir: «Ha hosszabb lejáratú kölcsönnek időelőtti visszafizetése esetére a kamatokon felül kártalanítási (storno) díj fizetése is kiköttetett, a kártalanítási díj, a mennyiben az a kikötött kamattal és egyéb járulékokkal együtt a 8%-ot egészben vagy részben meg is haladja, a kamattal és egyéb járulékokkal együtt 8%-ot meghaladó részében megítélhető.» E döntés indoka az, hogy a storno dij hosszabb lejáratú kölcsönöknél a hitelezőt érhető hátrány elhárítása czéljából arra az esetre kikötött díj, ha az adós a kölcsönösszeget a kikötött szerződési idő előtt fizeti vissza, tehát az idő előtt történt visszafizetésből a hitelezőre háruló kamat, és egyéb veszteség megtérítésére szolgálván, ily kikötés bíróilag is kikényszerithelö kötelmet alapít. A jogegységi döntés azonban nem szolgálhat jelen esetben a marasztalás alapjául, ugyanis jelen esetben az alperesi pénzintézet felperes jogelődjének 700 korona kölcsönt adott 10 évi időtartamra <S% kamat mellett, azzal a kikötéssel, hogy felperes jogelődje a kölcsön biztosítására félévenként váltót adni köteles, s ha a kölcsönt a kikötöttnél nagyobb részletekben, vagy a kikötött idő előtt visszafizetné, 3% stornót köteles fizetni. Alperesi pénzintézet javára a zálogjog 700 korona váltóbiztosítéki tőke, annak 8% kamatai erejéig a fennírt kikötések kitüntetésével, a nagykőrösi 5927 sz. betétben A + 1. sor. 765 hrsz. ingatlanra 2665/1918. tkvi sz. alatt bekebeleztetett. Emez ingatlan tulajdonjogát félperesek szerezték meg, kik a kölcsönt a 10 év lejárta előtt a kamatokkal megfizették, a stornodíjat azonban nem, álláspontjuk szerint azért, mert a váltón alapuló jelzálogos követelés után stornodíj nem jár és érvényesen létre nem jött követelés fedezetére jegyeztetett be a jelzálogjog. Ennek következtében a storno megfizetése nélkül, csupán a váltótoké és kamatkövetelés kifizetése folytán alperesi pénzintézetet a zálogjog törlésére kérték kötelezni.