Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

Budapesti kir. Ítélőtábla. 47 Áll ez különösen a felperesre, a ki mint kereskedő env vonatkozólag különös felvilágosításra nem is szorul. A vasút azonban a félnek a rendelkezés továbbítására vonatkozó utasítását szorosan megtartani köteles. Ha tehát a fél megfelelő módon express kérte a rendelet továbbítását, a postára úgy kell azt feladni és ha a kár az express-küldés mellőzéséhői állott elő. azért a vasút felelős. A felebbezési bíróság a feladóvevényre feljegyzett «express» szót úgy értelmezte, hogy az nem a rendelkezés postai továbbítására, hanem az árú visszaküldésére vonatkozik és így nem nyert megállapítást, hogy a felperes az utólagos rendelkezésnek postán express-továbbítását kérte. Ezt azonban nem lehetett irányadónak elfogadni, mert az iratokból nem tűnik ki, hogy az «express» szónak ezt az értelmét illetőleg a felek nyilatkoztak volna (S. E. T. 37. §.). A felperes követelése szempontjából tehát azt kell elbírálni, hogy a felperes a vasútnak a rendelkezés postai express továbbítására nézve megfelelően utasítást adott-e? és ha igen, úgy express-küldés esetén a rendelkezés a rendeltetési állomás illető alkalmazottjának mikor kézbesíttetett volna ? továbbá, hogy ettől az időponttól számítandólag a pósta átvételére, felbontására, kezelésének ellátására a rendeltetési állomáson szükséges idő figyelembevételével rendes eljárás mellett a kitűzött árverés még megakadályozható lett volna-e? 33. Az eladó rovására történő értékesítés (K. T. 347. §) kellékei. (1915 márcz. 23. 1914. G. 1497. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A felebbezési bíróság Ítéletének azt az indokát, mely szerint felperes a kifogásolt kereseti árú szabad kézből eladása által az árúval mint sajátjával rendelkezett és rendelkezésére bocsátástól elállott, felperes mint ténybeli döntést támadja meg. Ez a támadás azonban téves jogi felfogáson alapul és figyelembe nem jöhet, mert az állandó gyakorlat által elfogadott jogszabály, hogy ha a vevő, kifogásolt és rendelkezésre bocsátott árú K. T. 347. §-ában megszabott feltételektől eltérőleg értékesíti, az eladás nem történik az eladó rovására, hanem a vevő úgy tekintendő, mint a ki az árúval mint sajátjával rendelkezett és a xendeíkezésre bocsátástól elállott.