Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)
Budapisti kir. Ítélőtábla. 21 Duna oly széles, nagy és mély folyó, hogy az abba kocsival való behajtás oly koczkázatos cselekmény, melynek netáni káros következményeit csakis a koczkáztató személy lehet köteles viselni, mivel ily koczkáztatás teljesen kimeríti a magánjogi gondatlanság fogalmát is. 15. Végrehajtás megszüntetési perben harmadfokú fellebb vitel. Gyermektartási díjrészletek kielégítésére elrendelt végrehajtás megszüntetése. (1914 nov. 13. G. 1071. sz. a.) A kir. ítélőtábla: Felperesnek az az álláspontja, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti perekben a másodbirói Ítéletnek az elsőbirói Ítéletet részben helybenhagyó rendelkezése ellen további felebbvitelnek helye nem lehet, el nem fogadható ; mert: az 1881 :LX. t.-cz. 30. §-a szerint két egyenlő Ítélet ellen nincsen további felebbvitelnek helye; ez a rendelkezés pedig jelen esetben nem értelmezendő és nem is értelmezhető a képen, hogy a másodbirói Ítéletnek csak az első birói Ítéletből eltérő része ellen van további felebbvitelnek helye. Jelen esetben ugyanis, hol havonként teljesítendő tartásdíj iránt érvényesített végrehajtási jog megszüntetéséről van szó, a végrehajtás tárgyát tevő követelés bizonyos részére egyenlő két ítélet alapjául szolgáló végrehajtás korlátolására felhozott ténykörülmény egységesen hat ki az egész igény fenn- vagy fenn nem állására, megfelelő jogorvoslat mellett a megtámadott ítélet felülvizsgálata nem mellőzhető. Az ellenkező nézet merev alkalmazása az adott esetben ahhoz a visszás jogi helyzethez vezethetne, hogy mind a két fél felebbvitele daczára, harmadbirósági döntés mellett a három évi időtartamra elrendelt végrehajtás ugyanazon tényállás alapján egyes hónapokra járó tartásdíjak erejéig fenntartatik, más hónapokra pedig megszüntettetik. A felülvizsgálati kérelemnek egyéb részét azonban alaposnak kellett elfogadni. A felülvizsgálati biróság jogi álláspontja a feloldó végzésben az volt, hogy a végrehajtási jog elenyésztét mindig valamely megszűntető ténykörülmény eredményezi, a végrehajtási törvény 30. §-a értelmében. Csupán azért, mert az