Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

16 Búdapesti kir. ítélőtábla. Ez az álláspont azonban téves. Az árú eladásával az árú a közadós vagyonába olvadt bele és az alperes mint hitelező, a fizetések megszüntetésének időpontjától az adós vagyontömegéből a többi hitelezőt megelőzően kielégítésre nem tarthat jogos igényt, hanem a kapott értéket a tömegnek visszaadni tartozik és csak a tömegből a többi hitelezővel együtt aránylagos kielégítésre tarthat igényt; a minek elbírálása és megállapítása csődeljárás keretébe tartozik. A megtámadott fizetéssel a csődhitelezők elől a kielégítésükre szolgáló vagyonérték vonatolt el, azzal tehát a hitelezők megkárosíttattak és így a fizetés megtámadható volt. 11. Utólagos teljesítés. (1915 febr. 12. 1914 G. 863. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Az e részben meg sem támadott tényállás szerint az alperes az 1910. évi márczius elején 25 hordó K.-féle lenolajat adott el a felperesnek 100 kilogrammonként 90 koronáért. A szállításnak 10 napon belül kellett volna történnie a felperes budapesti gyártelepére. Márczius 11-én kell levelében a felperes a késedelmes alperesnek önként 4 napi határidőt adott az utólagos teljesítésre. Az alperes intézkedése folytán az olaj Bonyhádról márczius 14-én Budapestre elküldetett, ide 17-én meg is érkezett, de a felperes azt mint elkésett teljesítést nem fogadta el, hanem másutt vett olajat és pedig 100 kilogrammonkint 108 koronáért és jóllehet ezt a vételt felbontotta, az alperessel megállapított 90 koronás árral szemben mutatkozó különbözetet kártérítés gyanánt követeli tőle. Helyesen indult ki döntésénél a felebbezési bíróság abból, hogy a K. T. 356. §-ának 2. pontja halasztó hatályú vétel esetében is alkalmazást nyer. Téves azonban álláspontja abban a kérdésben, hogy mit igényelhet a vevő kártérítésül a késedelmes eladótól. Ugyanis a K. T. 356. §-a 2. pontjának helyes értelme az, hogy tényleges megvétele az árunak a vevő részéről nem szükséges ugyan, sőt ha meg is történt volna, akkor sem a fedezeti, hanem csak a tőzsdei illetve piaczi árral szemben mutatkozó különbözet követelhető : mégis a piaczi árnál magasabb -áron kötött tényleges fedezeti vétel esetén a nagyobb különbözet