Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

Budapesti kh: Ítélőtábla. 17 csak abban az esetben követelhető, ha a vevő igazolja, hogy az áru csak ezen a magasabb áron volt kapható. A kamara nyilatkozatával szemben felajánlott bizonyítást azonban a megtámadott iléletben vonatkozólag felhozott okokból a kir. törvényszék helyesen mellőzte. Ámde mindennek jelentősége nincsen, mert a kir. Ítélőtábla elfogadja az alperesnek a perben is érvényesített felülvizsgálati álláspontját, hogy t. i. a 4 napi utólag engedélyezett határidő nem volt kellő. Kétségtelen Ugyanis, hogy habár a K. T 354. §-ában említett utólagos teljesiti-i határidő önként is adható, de ebben az esetben is nem kevésbé kellőnek kell lennie, mint kérelem esetén. Figyelemmel már most arra, hogy a kamara nyilatkozatából és a felperes által csatolt NB, 1 alatti levélből kitünőleg, valamint M. Ignácz valónak elfogadott vallomása szerint az 1910. márczius 10 és 20 ik napja között lenolajban nagy hiány volt, mindenütt az árak szokatlanul magasabbak voltak és még fölemelt áron is nehezen lehetett kapni. Ez a körülmény a felperes mint szakmabeli kereskedő előtt, nyilván ismeretes volt. Minthogy pedig azt is tudta, hogy az alperesnek a vidéken kell az árút beszereznie és onnan Budapestre szállíttatni, ennélfogva a 4 napi utólagos teljesítési határidő nem volt kellő. Ebből folyik, hogy az alperesnek márczius 17-iki teljesítése nem volt elkésett és így a felperes jogszerűen azt nem is utasíthatta vissza. 12. Óvadék. Utalvány. '1915 febc. 21. 1914. G. 941. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Az óvadék jogi természeténél fogva a szerződő fél által okozható kár megtérítésének és a szerződő felek közötti elszámolásból jelentkező különbözetnek biztosítására szolgál. A C) ./• alatti okirat helyes értelme szerint tehát alperes arra kötelezte magát, hogy a szolgálatában álló J. József főpinczér óvadékából a szolgálati viszony megszűnése és saját követelésének levonása után fennmaradó összeget a felperes követelésének törlesztésére fordítja. A C) alatti okirat tehát e részben utalványozási szerződést foglal magában, mely szerint J. József mint utalványozó adós, felperes mint utalványos hitelező részére, alperes Térfy : ítélőtáblai határozatok. XIX. 2