Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

Budapesti kir. ítélőtábla. 53 hogy az esővíz azokba befolyik és így annak elvezetésére is alkalmasaknak, illetőleg legalább is az előírt szabályoknak megfelelőknek kell lenniök. És jogszabálysértés nélkül s a helyes okfejtés követelményeinek megfelelően állapította meg a felebbezési bíróság, hogy a vizömlést nem a felperesek telkén leesett esőmenynyiség, hanem a közcsatornából a telekre ömlő más területeken leesett víz okozta és mondotta ki azt, hogy a vinczellér-utczai csatorna az előírt szabályoknak és rendeltetésének megfelel. És nem sértett jogszabályt a felebbezési bíróság akkor sem, midőn kimondotta, hogy felperesek biztositó-készüléket csináltatni nem tartoztak, mert nem is vitás, hogy felperesek a házi csatornát az alperes által előírt módon készítették és mert ha az alperest a fennebb kifejtettek értelmében netán felelősség terheli, ezzel szemben az alperes mulasztásának következményét felperesek a maguk költségével elbárítáni nem tartozhattak. Ha pedig ily elzáró készüléket felperesek készíteni nem tartoztak, de az alperes mulasztásának következményeinek elhárítása végett utóbb mégis a saját költségükön készíttettek, az okszerű és jogi következmény szerint a költségeket alperes raegléríteni tartozik. És jogszabálysértés nélkül bocsátkozott a felebbezési bíróság a fennforgó jogvitának elbírálásába, mert a bíróság elé tartozik annak eldöntése is, hogy valamely köztestület bizonyos közszempontokat szolgáló intézmény létesítésénél nem követett e el valamely magánjogi károsodást okozó nagyobbfokú gondatlanságot azokkal szemben, a kiket a kérdéses intézmények igénybevételére, s ezzel magánjogi érdekeiknek a közintézménynyel való összekapcsolására reá kényszerített. És nem volt szükséges felperesek részéről első sorban az alperes valamely közegének felelősségre vonása, mert alperes nem is állította, hogy egyes közeg vagy alkalmazott cselekvése vagy mulasztása által szándékosan vagy vétkes gondatlanságból okozott kárról lenne szó. A főváros mint közjogi testület által okozott magánkárokért pedig a főváros közönsége mint a főváros magánjogi személyiségének megnyilvánulása felelős.