Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

54 Budapesti kir. ítélőtábla. 34. Ha a bérbeadó a bérleti helyiségeket a bérlet kezdetén a bérleti szerződésben megjelölt rendeltetésnek megfelelő és használható állapotban át nem adta és a bérlőnek ebből kára származott, a bérlő a kárát rögtöni hatályú felmondás nélkül is jogosan érvényesítheti. Bérleti viszonyból származott kár annak felmerülte után hosszabb idő múlva fenntartás,nélkül nem követelhető. (1914 febr. 16. 1913 G. 1397. sz. a.) A kii*. Ítélőtábla: A budapesti lakbérleti szabályok 11. §-a értelmében a bérlő külön kikötés nélkül is követelheti, hogy a bérbeadó a bérleti helyiségeket a bérlet kezdetén, bérleti rendeltetésüknek megfelelő és használható állapotban adja át. Ennélfogva alapos a felperesnek az a panasza, hogy helytelen a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, a mely szerint a felperes, mert nem kötötte ki írásban azt, milyen állapotban adassék át neki a bérlet, kártérítési igény nélkül tartozott a bérlemény használhatatlanságát, annak helyreállításáig tűrni. Alapos a felperesnek az a panasza is, hogy a felebbezési bíróság helytelenül mondotta ki a felperes kártérítési igényét megszűntnek a miatt, mert felperes nem élt a lakbérleti szabályok i9. § ában biztosított rögtöni hatályú felmondási jogával. A lakbérleti szabályok egyes esetekben megállapítják ugyan a bérleti viszonjban lévő felek egyikének a másik elleni kártérítési igényét, azonban nem zárják ki a kártérítési igényt azokban az esetekben, a melyeket a lakbérleti szabályok fel nem említenek, de a melyekben a bérleti szerződésben lévő felek közül egyikét a másik ellen a kártérítési igény a magánjog általános szabályaihoz képest megilleti. Ebből pedig az következik: hogy ha a bérbeadó a bérleti helyiségeket a bérlet kezdetén a bérleti szerződésben megjelölt rendeltetésnek megfelelő és használható állapotban át nem adta és a bérlőnek ebből kára származott, a bérlő a kárát rögtöni hatályú felmondás nélkül is jogosan érvényesíthette volna. A kir. Ítélőtábla a felülvizsgálati kérelmet mégis elutasította, mert felperes kártérítési igényt az alább előadandók szerint immár nem érvényesíthet. A felebbezési bíróság Ítéletében