Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

u28 Budapesti kir. ítélőtábla. rágalmazás sajtóvétségében bűnösnek mondatott ki és 500 K pénzbüntetésre Ítéltetett, de a büntető biróság az 1848. évi XVIII. t.-cz. 30. §-ának 3. pontja értelmében kimondta, hogy a kiszabott pénzbüntetés elsősorban a lap biztosítékából vonandó le, minek folytán a laptulajdonos felperes a biztosíték megcsorbítását elkerülendő, az 500 koronát lefizette. Ennek az őszszegnek megtérítését követeli a perben felperes azon az alapon, hogy a pénzbüntetés alperesre szabatott ki, tehát felperes a fizetést törvényes kényszer alatt alperes helyett teljesítette. A kereset nem áll jogos alapon. A sajtótörvény értelmében a felelősség főszabálya a fokozatos felelősség, melynél fogva a sajtóvétségekért a sajtó feladatait teljesítő személyek nem mindnyájan, hanem csak a törvényben megjelölt személyek egyike, illetőleg egy kategóriája (p. o. szerzők, kiadók stb.) vonatik bűnvádi eljárás alá és pedig a törvényben megállapított sorrendben úgy, hogy a felelősség magasabb fokán álló személy felelősségre vonása a sorrendben utána következők bűnvádi üldöztetését kizárja. A fokozatos felelősség elve alól azonban kivételt tesz a törvény az időszaki lapokra nézve annyiban, a mennyiben a 30. §. 3. pontjában kimondja, hogy a sajtóvétségekért kiszabott pénzbüntetés az illető lap biztositékából vonandó le, s ha abból ki nem telnék, azonkívül, hogy a szerző együtt jótállónak tekintetik, a foglalás a felelős tulajdonos, kiadó vagy szerkesztő egyéb javaira is kiterjesztetik. A kivételes rendelkezés magyarázata az, hogy a fokozatos felelősség rendszerének czélja a sajtó szabad működése, el van érve már az által, hogy a sajtó munkásai egy felelős személy kivételével bűnperbe nem fogatnak, s a közlemények létrehozásában résztvett személyek kutatása által a hírlapvállalat zaklatásoknak nincs kitéve. De a hírlapvállalat vezetőit, illetőleg azokat, kik a törvény értelmében ilyenekül vélelmeztetnek, a törvény nem menti fel a köteles gondosság alól, hanem ennek a gondosságnak elmulasztását a 30. §. 3. pontjbáan kimondott jogkövetkezménynyel sújtja. Az a rendelkezés tehát, melynél fogva az itéletileg kiszabott pénzbüntetés a lap biztosítékából levonandó, a laplulajdonosra nézve marasztalás. Ezekből következik, hogy a pénzbüntetés a felperest ugyanazon a jogalapon terhelte, mint a sajtóvétség miatt elitélt alperest, sőt felperes tartozott azért elsősorban a lap biztosítékával helyt állani, holott alperesnek mint szerzőnek a többi felelős