Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVII. kötet 1912-1913 (Budapest, 1915)

Kolozsvárt kir. ítélőtábla. 549 szemben, a szóbeli megállapodás érielmében az 1000 K határozottan foglaló gyanánt lett átadva, mert az e részben vitatott szóbeli megállapodás tartalmát és ennek folytan azt, hogy az okirat a felek akaratát ne fedné, a felebbezési bíróság meg nem állapította s e tekintetben az ítélet megtámadva nincsen. Ezek szerint helyes a felebbezési bíróság jogi állásponlja abban a tekintetben, hogy a kereset nem volt elutasítható az elsőrendű felperest illetően azért, mert engedményezés történt, továbbá egyik felperesre nézve sem keresetváltoztatás okából, végül azért sem, hogy a vétkes fél az adott foglalót elveszti. II. Az előadottak alapján tárgytalanná vált a felperesnek az a panasza, hogy a bíróság a foglalói minőséget meg nem állapította, mert ez meg nem történt és nyilván tévesen értették felperesek az Ítélethirdetésnél e vonatkozásban előadott indokokat. A felebbezési bíróság azért utasította el a keresetet, mert az ügylet természete megengedi az utólagos teljesítést is, a mire az alperes eladó kész és ennélfogva a felperesek tartoznak arra kellő időt engedni. Ez a körülmény azonban a kereset elutasítására a jelen esetben nem szolgálhat alapul, mert bár a felperesek maguk mondják keresetükben, hogy az ügylet 1909 október 31-én volt teljesítendő s őket az árúk átvételében késedelem terhelte s a felebbezési bíróságnak meg nem támadott és ekként irányadó ténymegállapítása szerint alperes, a közbeeső ünnepnapokra tekintette], 1909 november 2-án a törökbuzát a marosludasi vasúti állomásra kiszállította, ott azonban az elsőrendű felperes az átvétel végett nem jelentkezett, a másodrendű felperes küldött ugyan zsákokat, de a jog átruházásáról az alperes értesítve nem volt, ennek folytán az alperes az árúkat visszaszállította saját raktárába, ennek daczára anyagi jogszabályt sértett a felebbezési bíróság, mert a K. T. 351. §-a, mely független intézkedéseket tartalmaz a 352. §. rendelkezéseitől és a mely azokat a jogokat emeli ki, melyek az eladót megilletik, akkor, ha a vevő bármely okból a tényleges átvétellel késik, megadja ugyan a jogot arra is, hogy a mikor a vevőt az árú átvételében késedelem terheli, az árút a vevő veszélyére és költségére magánszemélynél letehesse s ebből folyóan az eladott, de át nem vett árút az alperes saját raktárában is őrizhette, de nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a 351. §. második bekezdése szerint a