Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVII. kötet 1912-1913 (Budapest, 1915)

Kolozsvári kir. ítélőtábla. 547 a sikerrel megtámadott átruházás meg nem történt volna és ennek folytán a fentiek szerint kielégítési alapul szolgáló ingatlanokra -végrehajtást vezethessen. 682. Ha a vevő az árú átvételére nem jelentkezik, de viszont az eladó a vevő késedelméből folyó jogával két évet meghaladó időn át nem él, eladónak ezen magatartásából s hosszabb hallgatásából jogilag az a következtetés vonható le, hogy a szerződésnek a vevő általi megszüntetéséhez ő is hozzájárult s így csak az előbbi állapotba való visszahelyezésnek van helye. (1912 okt. 22. G. 293. sz. a.) A kir. ítélőtábla: A kereset jogalapjára tekintettel, ebben a perben az volt az eldöntendő kérdés, hogy az alperes elállott-e attól a vételi ügylettől, mely 1909 szeptember 28-án kelt és a felebbezési tárgyaláson A) alatt csatolt okirat nem vitás tartalma szerint az elsőrendű felperes az alperessel 1000 mm egészséges, rostált és lisztre való törökbuza szállítására vonatkozóan kötött és a mely okiratban foglalt jogát az elsőrendű felperes a másodrendű felperesre ruházta át és hogy ennek folytán a felperesek a vételárelőlegnek vitatott összeget visszakövetelhetik-e? A kérdés érdemi eldöntését megelőzően az alperes kifogása s felülvizsgálati kérelmében foglalt panasza folytán eldöntendő volt elsősorban az, hogy az engedményező elsőrendű felperes is igényelheti-e a kereseti összeget. E kérdést illetően a kir. Ítélőtábla igenlően határozott, mert az átengedési szerződés által a követelés átruházója (engedményező) és átvevője (engedményes) között új kötelezettség keletkezik ugyan, de ebből egymagában az átvett adósre (engedményezettre), tehát az alperesre jogilag csak az következik, hogy az adós mindaddig, míg az engedményes tudtára nem esik, jogosítva van az első hitelezőnek szolgáltatni, vagy vele máskép kiegyezni (Optkv. 1395. §.) Az engedményezés ténye nem zárja ki, hogy az engedményező s az engedményes az egymás közötti jogviszonyra tekintette], mely természetesen nem érintheti az adós jogait, ez •ellen együttesen léphessenek fel, a mi egymagában reá nézve 35*