Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVII. kötet 1912-1913 (Budapest, 1915)

Kassai kir. Ítélőtábla. 529 üzletét átvevő ellen az ez üzlet folytatásához szükséges árúk vételárából származó követelését teljes egészében is érvényesítse. (1913 máj. 15. G. 133. sz. a.) 665. Az alperes azt vitatta, hogy az elismert bérhátralék nem a felperes telekkönyvi tulajdonost, a ki szerinte a bérlemény tulajdonát telekkönyvön kivül K. I.-ra már átruházta, hanem a most nevezett harmadik személyt illeti meg, a miért a felperesnek a bérhátralék behajtására kereseti joga nincs, mégis a felebbezési biróság arra tekintettel, hogy a bérleménynek vitás tulajdona miatt a bérhátralék követelhetéséhez való jog vitás, az alperest az általa elismert bérhátraléknak birói letétbe helyezésére kötelezte, a mi nyilván jogszabályba ütközik. A bérlőnek feltétlen joga van ugyan vizsgálni azt, vájjon a bérlemény telekkönyvi tulajdonosát a bér felvételéhez a jog megilleti-e, ebbeli kifogása azonban csak az esetben vezethet sikerre, ha a telekkönyvi tulajdonos kezeihez való fizetés által a telekkönyvön kívüli tényleges tulajdonos javára a másodszori fizetés veszélyének tenné ki magát. Ebben az esetben ez az eshetőség ki van zárva, miután az alperes nem fizetésre, hanem csupán birói letétbe helyezésre van kötelezve. Tekintve pedig, hogy a felebbezési biróság Ítéleti ténymegállapítása szerint a felperes telekkönyvi tulajdonát harmadik személyre még át nem ruházta s így tulajdonjoga még meg nem szűnt, a tulajdon védelméből folyik az a kötelezettsége, hogy a vele szemben álló igénylők érdekeinek megóvása végett a jövedelem biztosítását követelje, a hátralékos bérnek birói letétbe kelyezését szorgalmazza. Ezért a felebbezési biróság a felperes kereseti jogát helyesen állapította meg, a bér ki nem fizetését elismert alperesre pedig az elismert bérhátraléknak birói letétbe helyezésére szóló követelése jogsérelemmel nem jár, jogsérelem hiányában anyagi jogszabálysértés fenn sem foroghat. (1913 máj. 15. G. 134. sz. a.) 666. A tényállásból joghatályos adásvételi szerződés létre jöttére következtetés annál kevésbbé volt vonható, mert a per során és a felülvizsgálati kérelmében is felperes maga beismeri, hogy a vétel szabályszerűen nem jött létre, a mennyiben az sem Térfi : ítélőtáblai határozatok. XVII. 34