Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVII. kötet 1912-1913 (Budapest, 1915)

526 Kassai kir. ítélőtábla. kereskedelmi ügylet, ekként mint a magánjog szabályai alá eső kötbér a fennforgó körülmények beható méltatásával mérsékelhető; ebből folyóan a kir. Ítélőtábla figyelemmel az összes idevonatkozó perbeli körülményekre, nevezetesen a felperes részéről kifejtett jelentéktelen tevékenységre s időmulasztásra, az 1893. évi XVIII. t.-cz. W4. §-ára tekintettel, a kikötött kötbér összegét 200 koronára mérséklendőnek találta. (1913 ápr. 23. G. 98. sz. a.) 661. Jóllehet, a beszerzett közigazgatási iratok nem tartalmaznak oly adatot, a melyből következtethető volna, hogy a kiskorú felperesnek besoroztatásakor, avagy tényleges katonai szolgálatának megkezdése előtt időelőtti besoroztatásáról tudomása volt volna, hogy a kiskorú felperest a tényleges katonai szolgálatba vétele tekintetében mulasztás terhelné, a honvédelmi kincstár még sem volt vele szemben kártérítésre kötelezhető; mert a védtörvényutasítás 36. és 40. § ainak kétségbe nem vont rendelkezései szerint a törvényellenes besorozásból eredő károkért első sorban azok felelősek, a kik a hibát elkövették; mert ebből folyóan azok a közigazgatási közegek tartoznak kártérítéssel, a kik a felhívott iratokból kitűnően a kiskorú felperest a nála négy évvel idősebb, de kétéves korában elhalt bátyja helyett állításkötelesként szerepeltették, az iratokból kitűnő tényállás mellett azonban a honvédelmi kincstárral szemben a felperest egyelőre még kárigény meg nem illeti, vagyis keresete alaptalan. (1913 ápr. 29. G. 105. sz. a.) 662. Az alperes felülvizsgálati kérvényében panaszolja, hogy a felebbezési bíróság eljárási szabályt sértett azzal, mikép szakértő meghallgatása nélkül megállapította, hopy a felperes által fuvarozott faszén öngyuladás következtében égett el és az alperest elmarasztalta a nélkül, hogy a felperes bizonyította volna, mikép a szén meggyulladására az alperes gondatlansága, vagy vétkessége szolgáltatott okot. A panaszok azonban alaptalanok. A keresk. törvény 398., illetve 424. §. ugyanis azt rendeli, hogy a vasút a, feladás időpontjáiól kezdve az árúban történt minden káréri [elelős, hacsak nem igazolja, hogy a kárt erőhatalom, vagy az árúnak természeti minősége, illetve a begöngy ölésnek kívülről fel nem ismerhető hiánya okozta. Az idézett törvény, illetve a vasúti