Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVII. kötet 1912-1913 (Budapest, 1915)

Kassai kir. ítélőtábla. 521 burgonya árát az átvétel alkalmával nyomban fizetni tartozott és miulán ezt nem teljesítette; s mintán jogszabály, hogy a részleteiben szállításra jogosult abban- az esetben, a mikor a vevő a vételárat az átvételkor tartozik fizetni, de ennek elegei: nem tett, jogosítva van a további szállítást beszüntetni s az ügylettől elállani, alperesek felperes fizetési késedelme következtében jogosan szüntették be a hátralevő árú szállítását, jogosan állottak el az átvételtől és felperes a saját mulasztásának következményeként a szállítás elmaradásából kártérítést nem igényelhet. (1913 ápr. 23. G. 57. sz. a.) 654. A felperes felülvizsgálati kérvényében panaszolja, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett annak figyelmen kívül hagyásával, mikép a bodrogkereszturi halászati jog egységes és úgy a Bodrog folyón, mint kiöntéseiben gyakorolható halászati jogot magában foglalja. E panasznak azonban nincs helyálló alapja. Ha valónak tekintetnék ugyanis a felperesnek amaz előadása, mely szerint a bodrogkeresztúri határban levő összes folyó- és állóvizekben a halászati jogot néhai K. Zs. és örökösei nemesi jogon osztatlanul és egységesen gyakorolták és ezt a jogot az 1888: XIX. törvényczikk 3-6. §-ai értelmében fenlartották: még akkor is a halászati jogot egjedül a Bodrog folyó medrében, nem pedig a határban előforduló tavakban vagy kiöntésekben lehet csak a felperes tulajdonául elismerni; mert az 1911. évi október hó 31-én és az 1912. évi márczius hó 12-én felvett végrehajtási jegyzőkönyvek, valamint az 1912. évi október hó 16-án felvett árverési jegyzőkönyv azt tanúsítja, hogy a végrehajtást egyedül a bodrogkeresztúri határbeli Bodrog folyó medrében gyakorolható halászati jognak H. J.-nét, özv. Sz. L. nét és D. A.-t illető 3A részére foganatosították, árverésnek kifejezetten csak a Bodrog folyóban gyakorolható halászati jog tétetett ki és a felperes egyedül azt vette meg, ellenben a tavakban vagy kiöntésekben gyakorolható halászati jog a végrehajtást szenvedők tulajdonában maradván, ez állal az addig egységesen gyakorolt halászati jog megosztalott és pedig annyival inkább, mert nincs törvényes alapja annak a felperesi érvelésnek, hogy a határban levő tavak vagy kiöntések a Bodrog folyó vizének tartozékai volnának, vagy attól a halá-