Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVII. kötet 1912-1913 (Budapest, 1915)

Kassai kir. Ítélőtábla. és az azon levő régi laképület a felperest 7a rész arányban tulajdonul megilleti s ezt az épületet az alperes kizárólagosan birtokolja, köteleztessék az alperes arra, hogy emez épületnek VB rész arányában való közös birtokába a felperest bebocsássa. Azonban a kereseti tényállással szemben mindkét alsóbiróság tényként azt állapította meg, hogy nem való, mikép az alperes az egész épületet birtokolja, hanem való az, hogy ugyanazt az épületet részben a felperes is kizárólagosan használja, a mennyiben a padlás és kocsiszín használatától az alperesi kizárja. Anyagi jogszabály ugyan, hogy a társtulajdonos a közös dolog minden részének a tulajdonjog arányában való közös birtoklásához jogosult, de ennek a jogszabálynak az egész közös dologra alkalmazását nem jogosult szorgalmazni az a társtulajdonos, — mint a fenforgó esetben a felperes, — a ki a lözös dolog némely alkotó részét kizárólagos birtokában tartja s abból tulajdonostársát kizárja, a mi megállapodás hiányában csakis önhatalmú ténykedésre vezethető vissza, mert valamely jogszabályra sikerrel csak az hivalkozhatik, a ki ugyanannak a jogszabálynak, illetve rendelkezésének a maga részéről megfelelt, tehát nem forog fenn részéről oly ténykedés, a mi a jogszabálylyal össze nem egyeztethető. Ezeknél fogva s arra való tekintettel, hogy a felperes a szóbanlevő épület egyes alkotórészeinek meghatározására nézve tényállás megállapítását nem kérte s bizonyítani meg sem kísérletté azt, hogy az általa gyakorolt kizárólagos birtoklás az egész épület 1 3-rész arányában való birtoklásánál lényegesen kevesebb, a felperes keresete törvényes alap nélkül való. (1913 ápr. 8. G. 55. sz. a.) 653. A 27. alatti kötlevél ama tartalmából, «a szállítás bármikor eszközölhető^, nyilván kitűnik, hogy a szállítás idejének és módjának a meghatározása az eladókra volt bízva, a kik a burgonyakitermelés mértékéhez képest jogosítva voltak a szállítást successive részletekben is teljesíteni és nem áll meg a felperes részéről vitatott ama magyarázat, hogy a «bármikor» szó egy a felek által közösen megállapítandó időpontot jelentene, a mikor az egész árú egyszerre volt szállítandó; minthogy pedig a 2. alatti kötlevél szerint a «burgonya ára az állomáson átmázsált árúért az állomáson fizetendő az átvételnél azonnal)) felperes a nem vitás tényállás szerint a drégely-palánkai állomáson átvett 148 mm.