Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVII. kötet 1912-1913 (Budapest, 1915)

516 Kassai kir. ítélőtábla. mellőzött és visszautasított feleség ismeretlen helyre távozott férjét felkeresse és vele az együttélést megkísérelje, a miből okszerűen folyik, hogy a felperes különélésére az alperes szolgáltatott okot, a minek jogos következménye, hogy a vétlen felperesnek tartásáról gondoskodni tartozik. (1913 márcz. 26. Gr. 34. sz. a.) 647. A felperesek az elsőbiróság ítéletét, a mely szerint a felperesek birtoklási joga a keresetbe vett ingatlanrészletekre nézve megállapíttatott, ellenben a felperesek ama részletek birtokbaadása iránt támasztott követelésükkel elutasíttattak, nem felebbezvén, az alperesek felebbezése folytán a felebbezési eljárásban már csak az képezte a kereset tárgyát, hogy a felperesek birtoklási joga megállapíttassék. A marasztalási kérdem elejtése folytán tehát a felpereseknek csupán a jogviszony megállapítása iránt fentartott keresete a S. T. 16. §-bav szabályozott megállapított perré alakult, s olyannak tekintendő, mintha eredetileg is csak eziránt tették volna folyamatba. Minthogy a S. T. 16. §-a értelmében megállapítási kereset csak akkor indítható, ha a megállapítás a felperes jogviszonyainak biztosítására az alperessel szemben szükségesnek mutatkozik, ennek megvizsgálásánál pedig az anyagi jogszempontok irányadók, az a kérdés, hogy a megállapítási kereset előfeltételei ezúttal fenforognak-e, hivatalból vizsgálandó; jogszabály az is, hogy a kereseti jog megállapításra nem irányozható ott, a hol a felperes az ellenfelét teljesítésért perelheti Minthogy pedig a felperesek tulajdonjoga telekkönyvileg biztosítva van és a mennyiben e jogukat jóhiszeműen szerezték és az valamely okból el nem enyészett: mi sem akadályozta a felpereseket abban, hogy ingatlanjutalékuk birtokbaadását per útján szorgalmazzák, a mely perben a birtoklási jog aműgy is eldöntendő volna, a miért e jog külön megállapítására szükség nincs: a S. T. 16. §-ában foglalt előfeltételek hiánya foJytán a felebbezési bíróság nem sértett anyagi jogszabályt azzal, hogy a felperesek keresetét elutasította. (1913 márcz. 26. G. 41. sz. a.) 648. Az elsőbiróság a kihallgatott tanuk vallomásából tényként megállapította, hogy a peres ingatlannak úgy ahó, mint felső részét az alperesek a község más lakosaival közösen több mint