Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVII. kötet 1912-1913 (Budapest, 1915)

XLVIII Rendszeres tárgymutató. 7) Közös tulajdon. Az osztatlan közös tulajdon jogilag azt jelenti, hogy valamely vagyontárgy minden részeiben a fennálló arány szerint illeti tulajdonilag a társtulajdonosokat. A közös tulajdonnak ez a jogi természete kizárja, hogy midőn valaki a telekkönyvben közösnek feltüntetett ingatlant a természetben megosztva birtokol, a birtokolt résznek az egész ingatlanhoz való aránya telekkönyvi bejegyzés alapjául szolgáljon. B. 340. 265. A társtulajdonos a közös dolog minden részének a tulajdonjog arányában való közös birtoklásához jogosult, de ennek a jogszabálynak az egész közös dologra alkalmazását nem jogosult szorgalmazni az a társtulajdonos, a ki a közös dolog némely alkotó részét kizárólagos birtokában tartja s abból tulajdonostársát kizárja. K. 652. 520. Osztatlan birtokállapotban levő társtulajdonosok a birtokban levő társtulajdonostól megállapodás hiányában csak az esetben követelhetnek elvont hasznokat, ha az bérbeadással, vagy egyéb módon jövedelmet húz a házból. B. 259. 208. Midőn oly örököstársakról van szó, a kik között az ingatlan közös, az egyik társnak a másik jutalékára vonatkozó birtoklása, valamely annak alakját képező ok kimutatása nélkül, rosszhiszeműnek vélelmezhető. M. 785. 719. Ha a telekkönyvileg közös, de a természetben tényleg megosztott ingatlan eladatik, a vételár megosztására nem a telekkönyvi hányad, hanem a tényleges megosztás szerint birtokolt ingatlanrészek egymáshoz irányított értéke irányadó. B. 142. 144. A tulajdonostársak a közös dolog fordított munkabérét a javítások és átalakítások költségét, tulajdoni jutalékaik arányában viselik. Gv. 543. 421. Külön kikötés nélkül egyik tulajdonostárs sem kényszeríthető arra, hogy közösségben maradjon, hanem adott esetben az árverést jogosított kérelmezni. Gy. 532. 414. A vagyonközösség megszüntetését bármelyik tulajdonostárs kérni jogosult, e tekintetben csupán az a korlát áll fenn, hogy a megszüntetést alkalmatlan időben vagy a tulajdonostárs kárára ne kérje. Po. 954. 857. Házas telekre nézve a tulajdonközösség megszüntetése csak árverés útján eszközölhető, a mennyiben a ház meg nem osztható. Gy. 532. 414. Két külön telekkönyvi jószágtestet tevő háznak közös udvarára vonatkozó tulajdonközösség árverés útján nem szüntethető meg. Po. 971. 866. A tulajdonközösségnek árverés útján való megszüntetését az a körülmény nem akadályozza, hogy a közös- tulajdonosok az ingatlant természetben megosztva birják és használják, ha a megosztás csupán a birtoklás szabályozása végett történt. Gy. 532. 414. Ha a tulajdonostársak a közös ingatlant természetben felosztották,