Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)

LXVI Rendszeres tárgyinutató. 7) A jogalap nélküli gazdagodás. A ki másnak rovására jogalap nélkül jut valamely vagyonértékhez, azt vissza tartozik téríteni még akkor is, ha a szolgáltatásnak kezdetben meg is volt a jogalapja, de az később, a szolgáltatást megelőzően már megszűnt. N. 712. 610. Jogtalan gazdagodás. B. 9. 13. Tartozatlan fizetés alapján gazdagodási keresettel csak az a személy (illetve jogutódja) élhet, a ki igazolja, hogy alperesnek (és nem harmadik személynek) valamit szolgáltatott, hogy ezzel nem tartozott és hogy a szolgáltatást csak tévedésből teljesítette. Ko. 573. 467. Tévedésből teljesített fizetés még akkor is, ha csak jogi tévedés forog fenn, rendszerint tartozatlan fizetésnek tekintendő. N. 712. 610. Tartozatlan fizetés mindaz, midőn valaki oly kötelezettség teljesítését magában foglaló szolgáltatást hajt végre, mely kötelezettség jogilag nem áll fenn. N. 712. 610. Tartozatlan fizetés. B. 9. 13. T. 1043. 850. ő) A hitelező kárára történt vagyonátruházás. Az, a ki szándékosan és rosszhiszeműen közreműködik abban, hogy az adós a kielégítési alapot a hitelező elől elvonhassa, a hitelezőnek gazdagodás nélkül is vagyoni felelősséggel tartozik. N. 774. 661. T. 102O. 835. 1038. 847. A hitelezőnek jogában áll megtámadni annak az adásvevési szerződésnek hatályát, melyet mindakét szerződő fél színlegesen és azzal a szándékkal köt, hogy az által az eladó hitelezői elől a kielégítésre szolgáló vagyont elvonja. D. 3U0. 291. A hitelezőt megilleti a megtámadási jog az ellen, a kire a kielégítési alap ingyenes szolgáltatással, vagy a hitelező kijátszásának czélzatával, ruháztatott át. B. 291. 231. Átruházás a hitelezővel szemben joghatálylyal akkor sem bir, ha a vevő fél az átruházott vagyonért ellenértéket adott, ez azonban nem a hitelező kielégítésére fordíttatott. Po. 885. 747. Oly jogügyletek, a melyeknek czélja az, hogy a hitelező elől a kielégítési alap elvonassék, a hitelezővel szemben joghatálylyal nem birnak, még akkor sem, ha az ily czélzattal kötött jogügylet ellenérték adása mellett jött létre Po. 866. 737. Szülő és a gyermek között történt az a vagyonátruházás, a mely szerint az átruházó javára az életfogytiglan való lakás, élelmezés és ruházás kikötletik, a kölelesrész szempontjából ajándékozás, mert az elvállalt ellenérték rendszerint magából az átruházott vagyon hasznaiból teljesíthető. Po. 856. 727. A családtagok között ingók iránt létrejött adásvétel tényleges átadás nélkül színlegesnek tekintendő, mint álügylet, harmadik személyek irányában hatálytalan. K. 513. 425.