Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)

Budapesti kir. ítélőtábla. 81 itélt dolog csak annyiban forog fenn, a mennyiben megállapítást nyert, hogy az örökhagyó tartozása felperessel szemben 671 K tőke, ennek 1908 január 1-től számítandó 5% kamatai erejéig fennáll és lejárt, de nem forog fenn a most előterjesztett s az előbbi perben előterjesztettel nem azonos marasztalási kérelem tekintetében. Nincsen súlya annak, hogy az előző perben kelt ítélet hatályában fennmarad, mert az egyik ítélet végrehajtása a másik végrehajtását kizárja. 50. A házassági együttélés megszakítása jogosságának kérdése az anyós viselkedése miatt. (1912 márcz. 20. 1911. G. 791. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A tényállás szerint a peres felek együttélésük alatt az alperes anyjával közös háztartásban voltak és az alperes az anyjának szatócs-üzletét vezette. Ilyen körülmények között a felperes azt, hogy a férje az alperes külön háztartást alapítson, csak úgy követelheti, ha az anyósával az együttlakás annak magatartása miatt lehetetlenné vált, mert azt, hogy a házasfelek hol lakjanak, a férj mint családfő állapítja meg és ha a megélhetését és családjának ellátását úgy látja biztosítottnak, hogy az anyjával közös háztartásban annak üzletét vezeti, ennek a felperes által ismert, és elfogadott helyzetnek megváltoztatását alapos ok nélkül a felperes nem követelheti és pedig annál kevésbé, mert a felperes saját előadása szerint a peres felek egyikének sincs vagyona. Téves ezért a felperesnek az az álláspontja, hogy az ő különélése már magából abból az okból indokolt és vétlen, mert az alperes nem hajlandó az anyjától elkülönített háztartást alapítani. A felebbezési biróság tehát helyesen kutatta, vájjon van-e oka a felperesnek arra, hogy az alperessel való együttélését a külön háztartás megalapításától tegye függővé és hogy egyébként a különélésre az alperes magatartása adott-e okot? Alapos azonban az a panasz, hogy erre vonatkozólag a felebbezési biróság a tényállást jogszabály megsértésével állapította meg. A kir. törvényszék ugyanis arra az eredményre jutott, hogy az alperes nem a házassági életközösség megszüntetése czéljából, hanem azért vitette az ágyát a lakásról a távolabb eső üzletTérfi: ítélőtáblai határozatok. XVI. 6