Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)

landó és naponta változó árúkészlet nem bir nagy jelentőséggel s abban a hitelezők követelései amúgy sem találnak kellő fedezetet. Az alperes álláspontja szerint sem lehet tehát annak a kérdésnek fontosságot tálajdonítani, hogy az üzlet átadása idején volt-e és mennyi hús az üzletben? Ellenben fontos érdeke fűződhetik a vevőnek az üzleti összeköttetések s az üzlettel járó jogok vagy előnyök megszerzéséhez. Az irányadó tényállás szerint pedig az alperes az üzleti berendezés átvételével kapcsolatban az üzleti helyiséget s az ebben jogelődje által gyakorolt kóserhús mérési jogot is megszerezte, sőt beismerte, hogy azért adott a berendezésért annak valódi értékénél nagyobb árt, mert a kérdéses jog megszerzéséből reá háramló előnyt is számításba vette az ügylet megkötésénél. Az üzlethelyiségre nézve alperes közvetlenül a háztulajdonossal kötötte ugyan meg a bérleti szerződést, a kóserhús mérési jog pedig a jogosított által másra át nem ruházható, hanem azt alperes csak újabb engedély alapján szerezhette meg, de úgy az üzlethelyiség, valamint az említett jogosítvány megszerzését kétségkívül az tette lehetővé, hogy az átruházó fél a bérletről és a kérdéses jogról az alperes érdekében lemondott s így az átruházóval kötött ügylet folytán jutott alperes az üzlethelyiséggel járó vevőkhöz s a kóserhús kiméréshez, vagyis azokhoz az előnyökhöz, melyektől az üzlet folytatásának lehetősége függött. Az átvevő felelőssége szempontjából nem mérvadó a felülvizsgálati kérelemben felhozott az a körülmény, hogy a felperes jobb helyzetbe jutna az alperes felelősségének megállapítása esetén, mint a melyben volt az átruházás előtt. A törvény ugyanis az átvevő felelősségét nem szorítja az átvett vagyonértékre, hanem csak attól teszi függővé, hogy az átvevő az átvétel idején tudott-e vagy kellő gondosság mellett tudhatott-e az üzlet tartozásairól? Ha tehát az átvevő tudta, hogy az üzlet átvétele esetében minő tartozásokért kell a törvény értelmében felelnie, vagy ha e részben a köteles gondosságot elmulasztotta, nem tehet jogos kifogást a hitelezővel szemben azon az alapon, hogy az átvett vagyon értéke az üzlet tartozásait nem fedezi. De az átvevő felelősségének ily szabályozásából következik, hogy csak azok a körülmények lehetnek a felelősség szempontjából mérvadók, melyeket az átvevő kellő gondosság mellett az