Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)

Budapesti kir. Ítélőtábla. 67 üzlet átvételénél számításba vehetett s azok alapján módjában állott az átvétel esélyeit fontolóra venni, ellenben az átvétel után, bár a vételár fizetése előtt az átvevő tudomására jutott körülmények az átvétel által létrejött jogi helyzeten mit sem változtatnak. Téves ennélfogva a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, mely szerint az alperes kötelezettségét már azon az alapon megállapíthatónak tartotta, mert alperes a vételár fizetése előtt tudomást szerzett a felperes követeléséről. Minthogy pedig a felebbezési bíróság a 2 7. alatt csatolt jegyzék tartalmát is csak az említett szempontból méltatta s nem derítette fel, hogy a kérdéses jegyzék mikor adatott át az alperesnek, különösen, hogy annak tartalmát az üzlet átvétele idejében már ismerte-e? de egyéb tény sincs oly irányban megállapítva, hogy alperes már az átvétel idején tudott a felperes követeléséről, a felebbezési bíróság ténymegállapítása a lényeges kérdésben hiányos. A 2 7. alatt csatolt jegyzékben a felperes követelése nincs ugyan teljes összegében feltüntetve s a tényállás szerint alperes a jegyzékben feltüntetett összeget a felperesnek megfizette. Azonban a 2 "/. alatti jegyzék átadásának ideje ily tényállás mellett is döntő jelentőséggel bir, mert ha a jegyzék tartalmából alperes az üzlet átvétele idejében tudta, hogy a felperes is az átruházó hitelezője, tartozott volna magától a felperestől felvilágosítást kérni a követelés mennyisége iránt. E részben ugyanis helyesen fejtette ki a felebbezési bíróság, hogy az átvevő az üzletet terhelő tartozásokról tudakozódás útján is köteles meggyőződést szerezni, különösen akkor, ha mint a fenforgó esetben szabályszerű üzleti könyvek hiányában a tartozások összegének megállapítására megbízható adat nem áll rendelkezésére. Azonban indokolás nélkül mellőzte a felebbezési bíróság azt a kifogást, hogy alperes az átvétel előtt dr. S. M. ügyvédet az üzleti tartozások kipuhatolásával megbízta s nem hozta tisztába a kir. törvényszék, hogy a nevezett ügyvéd tett-e és minő lépéseket a tartozások felderítése végett. A hiányos tényállás alapján tehát az ügy ezúttal végleg el nem dönthető. 5*