Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)

Budapesti kir. ítélőtábla. 4!) Ugyanis ha az a fél, a ki csak a másik fél teljesítése után van viszontszolgáltatásra kötelezve, a teljesítést elfogadja s a viszontszolgáltatást teljesíti, ezzel jelét adja annak, hogy a másik fél teljesítésével meg van elégedve, mihez képest az árú kifogástalan átvételéből és a szállítás befejezése után történt fizetésből a teljesítés jóváhagyására lehet következtetni, hogy pedig a gyakorlatban az átvevőnek nyilik-e alkalma a fizetés előtt az árú állapotáról meggyőződni, a peres kérdés szempontjából lényegtelen, mert itt nem a kifogásolás gyakorlati lehetőségéről, hanem arról van szó, hogy mik azok az alapelvek, melyek a szóban forgó szabályzati intézkedés létrehozásánál szem előtt tartattak. De ha a kifejtettek szerint kétségkívül is áll, hogy az ügylet jóváhagyása úgy az átvétel tényében, mint az átutalt fuvardíj fizetésében kifejezésre jut, holott a feladáskor teljesített fizetésből jóváhagyásra következtetni nem lehet, mégis a jóváhagyásnak nem kell szükségkép mindkét tényben nyilvánulni, hanem jelentkezhet ik az egyedül az átvételben is, ha a fuvardíj előre fizettetett, mert akkor a teljesítés elismerése nem is nyilvánulhat más tényben, mint az átvételben s a jóváhagyás nyomatékosabban is nyer kifejezést az által, hogy a fél az árút kifogás nélkül átveszi, mint a fizetés ténye által, mert ha a fuvardíj átutaltatott, a fél, a ki az árút át akarja venni, a fizetést meg nem tagadhatja. De az Üzl. Szab. 90. §-a nem is egyedül a jóváhagyás szempontjából tulajdonít az átvétel és fizetés tényének jogszüntető hatást, hanem az említett szabályzati intézkedésnek másik és pedig nem kevésbbé jelentős alapgondolata az, hogy a fuvarozási szerződés lebonyolításáig lehetőleg tisztáztassék az a kérdés, hogy az átvevő az ügylet alapján kíván-e a fuvarozó ellen s minő igényeket támasztani. Ez a magyarázata annak, hogy a szabályzat csak kivételesen, oly esetekben enged tért az igények utólagos érvényesítésének, ha oly hiányok forognak fenn, melyeket az átvevő az ügylet lebonyolításánál figyelembe nem vehetett (90. §. (2.) 4. pont) vagy a melyek az átvétel előtt megállapíttattak, továbbá késedelem esetén, midőn az árú állapotának kifogásolására ok fenn nem forog, vagy ha a vasút súlyosabb szerződésszegés (csalárdság, vétkesség és az Üzl. Szab. 71. §. 2. pontjában jelzett intézkedés elmulasztása) miatt a fuvarozót megillető kivételes jogokra számot nem tarthat. De még ezekben az esetek is az utóbb említett Térfi : ítélőtáblai határozatok. XVI. 4