Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)

Budapesti kir. ítélőtábla. 33 készítése végett s abban a feltevésben teljesített, hogy alperes is megteszi azokat az intézkedéseket, melyeket a szerződésben magára vállalt s melyek a felperes működésének sikerét biztosítják. A megtámadott ítéletben felhozott körülmények tehát nem vezethetnek a kereset elutasítására s minthogy a felebbezési bíróság nem oldotta meg azokat a ténykérdéseket, melyektől a kifejtettek értelmében az anyagi jog helyes alkalmazása függ, ennélfogva a S. E. T. 204. §-a értelmében feloldással kellett határozni. 22. A biztosítottnak a szerződés megszűnésére alapított kártérítési kötelezettsége akkor is beáll, ha nem vétkesen vagy szerződésszegéssel, hanem saját viszonyaiban fekvő okból bontja fel az ügyletet. Tartamengedmény visszatérítése akkor is követelhető, ha a haszonbérleti szerződés, a melynek bérleménye a biztosítás tárgya, idő előtt lejár. (1911 decz. 14. G. 343. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A K. T. 472. §-a a kárbiztosítás tekintetében akként rendelkezik, hogy a felek kölcsönös jogaira és kötelezettségeire nézve a szerződés feltételei csak annyiban irányadók, a mennyiben azok a törvényben megállapítva nincsenek. Ennélfogva s tekintettel arra, hogy a tartamengedmény megtérítése — a biztosítási szerződésnek idő előtti megszűnése esetében — kártérítés czímén követelhető, a K. T. 486. §-a pedig intézkedik az iránt, hogy mely esetben tartoznak a szerződő felek egymásnak a biztosítás megszűnése miatt kártérítéssel; abban a kérdésben, hogy minő feltételek mellett követelheti a felperes a tartamengedmény megtérítését, nem a kötvényfeltételek 13. §-a, hanem a K. T. 486. §. 2. pontjának az a rendelkezése irányadó, mely szerint a biztosító a biztosítás megszűnése miatt akkor követelhet kártérítést, ha az ügylet megszűnését a biztosított okozta. Azonban a törvény nem köti a kártérítési kötelezettséget a biztosított vétkességéhez, hanem beáll ez a kötelezettség akkor is, ha a biztosított nem vétkesen, de nem is a szerződés szegése miatt, hanem a biztosítottnak saját viszonyaiban rejlő okból Térfi : ítélőtáblai határozatok. XVI. 3