Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)

Budapesti kir. ítélőtábla. 15 is ivott, forgópisztolynál gondatlanságból agyonlőtte a felperesnek 13 éves fiát. A büntető bíróság megállapítván, hogy az alperesnek fia a bűncselekmény elkövetésekor a büntethetőséghez szükséges értelmi és erkölcsi fejlettséggel birt, őt jogerősen két havi elzárásra Ítélte és kimondotta, hogy kártérítéssel tartozik a megölt fiú anyjának, a felperesnek, de a kár összege tárgyában nem határozott. A felebbezési bíróság marasztalta az alpereseket a temetés és a gyászruhák költségeiben azon az alapon, hogy az alperesek felügyelni tartoztak volna 16-ik életévét még be nem töltött és ezen körülmény folytán kellő értelmi fejlettséggel és belátással nem biró fiuk fölött, ezen felügyeleti kötelezettségüknek pedig nem tettek eleget, mert különben a fiú nem ihatott volna bort a házon kivül és nem juthatott volna pisztolyhoz. Az alpereseknek ezen döntés miatt tett panaszuk alapos. Első sorban szabálytalan az a gyermek korából vont következtetésen nyugvó, és a vétségképtelenséggel egyértelmű megállapítás, hogy kellő értelmi fejlettséggel és belátással, tehát cselekedetének horderejét felismerő képességgel nem birt. A büntető bíróság ennek ellenkezőjét, mint a büntethetőség előfeltételét megállapítván, a gyermek vétségképessége és az ezzel összefüggő magánjogi felelőssége itélt dolog. A kiskorú gyermek fölött bizonyos mértékben törvénynél fogva felügyeletre kötelezett szülők felelőssége szempontjából pedig a jogszabály az, hogy a szülők a felügyeletre szoruló gyermekeik által harmadik személyeknek okozott olyan károkért, a melyek ezen felügyelet elmulasztásából erednek, felelősséggel tartoznak, hacsak olyan tények nem forognak íenn, a melyek a mulasztás mentségéül szolgálnak. Ámde napszámos sorban élő embereknek 16-ik évében levő, rendes értelmi fejlettségű fia, pajtásaival való ünnepnapi kirándulása alkalmával különös felügyeletre nem szorul és ilyenben nem is részesül. Azt pedig, hogy a fiú szülei tudtával korcsmázott és volt a pisztoly birtokában, a felperes nem is állította. 11. Köteles rész kiegészítése a férj által a nőnek ajándékozott vagyonból. Köteles rész és özvegyi jog viszonya. (1911 okt. 6. G. 90. sz. a.)