Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVI. kötet 1911-1912 (Budapest, 1913)

Budapesti kir. ítélőtábla. 7 S. E. T. 167. §-ában meghatározott esetekben is fel van jogosítva és belátásától függ, vájjon ezekben az esetekben az ügyet további tárgyalás és Ítélethozatal végett az elsőbirósághoz visszautasítsa-e ? Helyesen fejtette ki a felebbezési bíróság azt is, hogy az ideiglenes nőtartás iránti perben hozott Ítéletben foglalt az a rendelkezés, a mely szerint az ideiglenes nőtartás a valóper jogerős befejezéséig jár, csak akkép értelmezhető, hogy az ideiglenes tartás a nőt illeti meg, a míg a tartás kötelezettségének kérdése a házassági bontó perben a házasság felbontásával végleg rendeztetik. Eddig vagy a különélés megszűnéséig tart rendszerint az ideiglenes nőtartási , díj fizetésében való marasztalás hatálya, de megszünhetik az — eltekintve a perújítástól - a marasztaló ítélet jogerőre emelkedése után bekövetkezett egyéb tények alapján is. Az, hogy a nőnek a házasság felbontása iránti keresete sikerre nem vezetett, egymagában még nem eredményezi az ideiglenes nőtartásra való jogosultság megszűnését, mert a kereset elutasításából még nem következik, hogy azok a körülmények, a melyek a nő különélését az ideiglenes nőtartás iránti perben hozott döntés szerint vétlenné tették, megszűntek. A döntő tehát az, hogy a lefolytatott házassági perekben megállapított tényállás és hozott döntés szerint vannak-e oly körülmények, a melyek folytán a nőnek a különéléshez és ezzel az ideiglenes nőtartáshoz való jogosultsága megszűnt. Ezzel kapcsolatban bírálható el azután annak a jogi jelentősége is, hogy a nő a házassági perek befejezése után férjének felhívása daczára folytatja a különélést. Minthogy azonban az ügy ebben az irányban nem tárgyaltatott és sem a házassági perek iratai, sem az ideiglenes nőtartásra vonatkozó összes periratok be nem szereztettek, az ügy érdemi végeldöntésre nem alkalmas. 5. Kártérítés vad okozta kárért. (1911 szept. 2. G. 29. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Az irányadó tényállás szerint az alperes által tenyésztett szarvasok kárt okoztak a felperes zabvetésében és répaültetvényében. A felebbezési bíróság nem köte-