Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XV. kötet 1910-1911 (Budapest, 1912)

LXX Rendszeres tárgymutató. A munkaadó kártérítési kötelezettsége a biztosított munkást ért balesetért. Po. 862. 845. Kártérítés a munkaadó ellen, a ki a megsérült kiskorút vétkesen alkalmazta éjjeli munkára Po. 862. 845. 940. 902. E kötelezettség mértéke. Po. 862. 845. Munkásbiztosítás. Nemcsak az oly alkalmazott esik bejelentési kötelezettség alá. a kinek a muukaadótól járó fizetése egyszersmind annak íő jövedelmi forrása, hanem kivétel nélkül minden oly alkalmazott, a kinek fizetése a naponkénti négy koronát nem haladja meg, mert mindezeknek az alkalmazottaknak jogukban van — ha nem is szorulnának rá — betegség esetén a pénztár segélyét igénybe venni. D. 327. 286. Pénzintézeti igazgatóra vonatkozó bejelentési kötelezettség. D. 327. 285. A tiszteletdíj elnevezés a járandóság évi fix fizetés jellegére befolyással nincsen. D. 327. 286. Az 1907 : XIX. t.-cz. 156. §-a szerint munkásbiztosítás kérdésében mindazon vitás kérdésekben, melyek e §-ban megjelölve vannak, elsősorban és minden felebbezés kizárásával az elsőfokú iparhatóságok döntenek, az iparhatóság határozatával meg nem elégedő félnek pedig jogában áll igényét (tehát ugyanazt az igényt, a mely felett az iparhatóság döntött) 15 nap alatt a törvény rendes útján érvémesíteni. Ko. 665. 621. A törvény az 1. §. 12. pontjában említett «mellékiparág» alatt minden olyan foglalkozást (munkát) ért, mely által a mezőgazdasági és erdei nyerstermények feldolgoztatnak s az ilyen foglalkozások (munkák) nemcsak abban az esetben vonatnak be a biztosítás körébe, ha azok a munkaadó által keresetszerűleg, illetve iparszerűleg folytattatnak, hánem akkor is, ha ezek a munkálatok házi kezelésben végeztetnek, mert — a törvény indokolása szerint is — a foglalkozás (munka) az alkalmazottak szempontjából vizsgálandó, ezek szempontjából pedig a végzett munka házi kezelés esetén is iparszerű munka jellegével bír. Ko. 665. 621. Ha tehát a tulajdonos saját erdejének nyers fatermékét dolgoztatta fel faszénné, tehát a nyersterméket ipari jellegű munka által árúvá alakította: a lentiekből következik, hogy ez a foglalkozás az 1907. évi XIX. t.-cz. 1. §. 12. pontja értelmében olyan mellékiparágat képez, a melynél az alkalmazottak betegsége esetére való biztosítási kötelezettség alá esnek. Ko. 665. 621. A törvény 3. §-a a balesetbiztosítási kötelezettséget a betegség esetére való biztosítási kötelezettség terjedelménél szűkebb körre szorítja és a balesetbiztosítást a tényleges baleseti veszélylyel összekötött foglalkozásokra kívánta korlátozni. B. 42. 78. Nem ipari (kereskedelmi) üzemnél szolgálatban álló hivatali alkalmazottak is a biztosítás kötelezettsége alá esnek. B. 42. 76. A munkásbiztosítási kötelezettség a törvény helyes értelme sze-