Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XV. kötet 1910-1911 (Budapest, 1912)

nenaszeres tárgymutató. LXXl rint a géptulajdonost csak az esetben terheli, ha az gépével vagy a maga munkáját végzi, vagv pedig azzal mint vállalkozó más részére dolgozik. B. 167. 180. Erdei termelésnél alkalmazott munkások betegség-biztosítási kötelezettsége. Po. 873. 860. Iparszerű fatermelés alkalmazottai betegség és baleset elleni biztosítás kötelezettsége alá esnek. M. 670. 636. Vízszabályozó társulat a munkásbiztosítási törvény szempontjából nem közintézet. B. 41. 74. 42. 75. A hitközség sem nem közintézet, sem nem egylet vagy társulat. N. "55. 754. Hitközségi alkalmazottak betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá nem esnek. N. 755. 754. A munkaadó balesetbiztosításra kötelezett alkalmazottjával szemben akkor is mentesül a kártérítés alól (1907: XIX. t. cz 69. §.), ha azok a pénztárnál nem voltak bejelentve. B. 124. 151. A bejelentési kötelezettség alól felmentés. D. 327. 285. A kihágási ügyben bíráskodó közigazgatási halóság az 1907. évi XIX. t.-cz. 82. §-ának 2. bekezdése értelmében büntető bíróságnak tekintendő. Po. 862. 845. Kártérítés az orsz. munkásbetegsegélyző és baleset-biztosító pénztár ellen azon az alapon, hogy az 1907: XIX. t.-cz. életbeléptekor átvett biztosítási szerződést megszüntette. B. 36. 67. "Veszélyes üzem. A veszélvlyel járó üzemből eredő kárért az, a ki ilyen üzemet folytat, felelős.* Gy. 444. 388. A vállalkozó, a ki a személyi vagy vagyoni biztonságot valamely vállalat létesítése és üzemben tartása által veszélynek teszi ki, a vállalat üzeméből eredő károkért — vis major esetét kivéve — vétkesség nélkül is felelős, és a kárveszélyt, mint üzleti koczkázatot, viselni tartozik. Gy. 414. 365. Veszélyes iparüzemnél előforduló balesetből harmadik személyekre háruló kárért az iparvállalat felelős, kivéve, ha a baleset vis major, harmadik személy elháríthatlan cselekménye vagy magának a károsultnak gondatlansága által idéztetelt elő. P. 852. 835. Az üzem létesítője és fentartója az üzeni veszélyességével kapcsolatos okból származó károkért felelős, kivéve, ha a károsodás erőhatalomra, harmadik személy elháríthatlan cselekménvére, avagy magának a károsultnak hibájára vezethető vissza. Gy. 497. 425. Azok, a kik veszélyes üzemet folytatnak, az üzem veszélyéből eredő akár személyben, akár dologban esett kárért felelnek, hacsak nem bizonyítják, hogy a kárt elháríthatatlan esemény, harmadik személvek elháríthatatlan cselekménve vagv magának a károsultnak hibája okozta. B. 28. 55. 287. 248. Az üzemtulajdonos felelősséggel csak az esetben tartozik, ha bi-