Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XV. kötet 1910-1911 (Budapest, 1912)

LXIV Rendszeres tárgymutató. d) Úrbéri és rokon viszonyok. Abban a kérdésben, vájjon valamely ingatlan arányosítás tárgya legyen vagy nem ? csakis a birtokrendezési eljárásra hatáskörrel biró bíróság hivatott dönteni és jogerős döntése polgári per útján sem forgatható ki. M. 722. 712! Miután a törvény által meg van határozva az eljárás módja, mely szerint a tagosításnál történt kimérésbeli hiba helyrehozható, a kimérésbeli hiány folytan kártérítési igény nem érvényesíthető. Sz. 993. 950. A birtokrendező bíróságnak az a kijelentése, hogy a felperes által előlegezett költségért alperes község felelős, törvényes jogszabály hiányában súlytalan. M. 719. 709. Nincsen olyan jogszabály, a mely kimondaná, hogy valamely község, mint politikai testület, birtokrendezési ügyekben, az egyesek által esetleg előlegezett költségrészletek visszatérítése tekintetében közvetlen felelősséggel tartoznék. M. 719. 709. Az úrbéri rendezési és tagositási költség oly dologi teher, mely magán az ingatlan állagán fekszik s a birtok átruházására való tekintet nélkül követelhető az ingatlan mindenkori tulajdonosától. Po. 93*. 898. A volt úrbéres közönség által a kincstári, mint volt földesúri erdőben 1848 előtt gyakorolt fajzás általi birtoklás, szolgalmi jellegű használat volt csupán, a mely elbirtoklásra alapul nem szolgálhatott s ha 1848-tól fogva az elbirtoklás kezdetét is vette, az 1875-ben a birtokrendezés által, mely alkalommal a kincstár korlátlan tulajdonába jutott, nem nyert befejezést (40 év kell) s ha azóta újra kezdődött is, befejezést még 1907-ig újból nem nyerhetett. Ko. 659. 605. A legelő- és erdőilletménynek az 1871 : LlII. t.-cz. 56. §-ában az úrbéri telekhez tartozéki minőségben tett odakapcsolása a törvénynek puszta szerződéspótló rendelkezése és nem foganatos ott, a hol az ügyleti tényállás azt mutatja, hogy a telki illetmény a közösbeli járandóságok nélkül került tulajdon elidegenítési forgalomba. P. 816. 814. Az úrbéres közönség nem indíthat keresetet egymás közt ellenérdekű alperesek ellen a legelőbeli részesedés arányának megállapítása és a vitás legeltetési járandóság használatától Ítélettel való eltiltás iránt. K. 519. 456. Az 1898. évi XIX. t.-cz. életbeléptetése előtt nem létezett oly törvény, a mely a közös úrbéres vagyon eladását a tulajdonosok öszszességének beleegyezése nélkül megengedte volna. K. 530. 470. Úrbéres birtokosok közegeinek számadásáról az úrbéresek közgyűlése határoz. B. 236. 220. Közbirtokosság elnökét és pénztárnokát csak a birtokossági közgyűlés kötelezheti számadásra. Po. 932. 897. A közbirtokosság és úrbéresek perképességére és képviseletére I. az 1868 :LIV. t.-cz. a. is.