Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XV. kötet 1910-1911 (Budapest, 1912)

Rendszeres tárgymutató. LXV 4. A kötelmi jog. a) A kötelmi jog általános tanai. a) A kötelem keletkezése. Kötelem nemcsak megkötött, hanem függőségben levő szerződési viszonyokból is származhatik és pedig az ily joghelyzetekre vonatkozó annak az anyagi jogszabálynak az értelmében, hogy az eme függőségi viszony tartama alatt, a szerződés létrejövetelében való bizodalma mellett lerótt teljesítéséért a szolgáltató léi érdekmegtérítést követelhet. P. 838. 827. Egyoldalú fizetési igéret azokon a különleges jogviszonyokon kívül, a melyekre külön törvényes intézkedések állanak fenn, magában véve önálló kötelmet nem létesít és ennek érvényét a kötelezett fél az alapul szolgáló jogviszony természetéből merített kifogásokkal megtámadhatja. Sz. 961. 930. Kötelmi jogot elbirtoklás útján nem lehet szerezni. B. 17. 33. Szerződésben oly személyek javára is kiköthetők jogok, a kik a szerződés kötésében tényleg részt nem vesznek. K. 520. 459. Valamely jogügylet megkötésénél az abban részt nem vett harmadik személy javára is lehet jogokat kikötni, s ily esetben a harmadik kedvezményezett személy, mihelyt a szerződő felek bármelyike által erről értesíttetett, közvetlen jogot nyer a szerződő felek bármelyike ellen keresettel követelni a javára kötelezett szolgáltatást. Ko. 63í. 557. Harmadik személy javára kötött ügylet (Opth. 1019. §.) Ko. G3'i. 557. A versenytilalom kikötése, még ha valamely ingatlan használatának korlátozásával kapcsolatos is, a szerződő telek között nem dologi hatályú, hanem kizárólag kötelmi jellegű jogviszonyt létesít. Sz. 1017. 966. P) Kártérítés. A kártérítés alapja. Kártérítés csak jogsérelem esetében követelhető. Gy. 500. 428. Magánjogunkban nem vagyoni kárért a kártérítés el van-e fogadva? B. 144. 165. 311. 274. A véletlen folytán előállott kárért a fél felelősséggel csak akkor tartozik, ha a véletlen esetet vétke által idézte elő. T. 1108. 1025. Kártérítésre az köteles, a kit valamely károsító tény elkövetésénél — a szerződésen vagy törvényen alapuló kötelezettségtől eltekintve — szándékosság vagy mulasztás terhel. Gy. 44G. 389. A ki másnak szándékosan vagy gondatlanságból kárt okoz, azt megtéríteni köteles. B. 11. 22. Térfi : ítélőtáblai határozatok. XV. e